Belényesvalány
Belényesvalány (Vălanii de Beiuș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Belényesújlak |
Rang | falu |
Községközpont | Belényesújlak |
Irányítószám | 417613 |
SIRUTA-kód | 31967 |
Népesség | |
Népesség | 207 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 199 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 22° 14′ 43″46.700048°N 22.245408°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 22° 14′ 43″46.700048°N 22.245408°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belényesvalány (régebben Valány, románul Vălanii de Beiuș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bihar-hegység alatt, Pontoskő, Gyepüpataka és Belényesújlak közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A települést 1808-ban említette először oklevél Valány (Petrany-) néven.
A falu földesura a 19. század első felében a nagyváradi görögkatolikus püspökség volt, mely itt a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Belényes-Valány, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 316 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Urbéri szántó 241 1/2, rét 88, legelő 52, szőlő 1 1/2, majorsági erdő 1050 hold. Birja a váradi görög püspök.”
1910-ben 432 lakosából 423 román, 9 magyar volt. Ebből 420 görögkatolikus, 6 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 303 lakosa közül 302 fő (99,7%) román, 1 fő (0,3%) magyar nemzetiségű volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1842-ben épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.