Ugrás a tartalomhoz

Csokaly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csokaly (Ciocaia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rangfalu
KözségközpontSzékelyhíd
Irányítószám417437
SIRUTA-kód30942
Népesség
Népesség890 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság846
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 20″, k. h. 22° 02′ 45″47.338898°N 22.045750°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 20″, k. h. 22° 02′ 45″47.338898°N 22.045750°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csokaly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csokaly (románul Ciocaia) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Bihar megyében, az Érmelléken, Nagyváradtól 42 km-re északra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A település nevét a korabeli oklevelek a 14. században, 1338-ban említették először Chokol néven.

Csokaly a Gutkeled nemzetség birtoka volt, s osztozkodásakor a Gutkeled nemzetségből származó Durug unokáinak osztozkodásakor Conraduas és Keled kapta. 1373-ban a Zólyomi család volt Csokaly földesura, később pedig a makófalvi Makó család. 1563-ban a család kihalta után Varkocs Tamás szerzett rá adománylevelet. 1647-ben I. Rákóczi György volt a birtokosa. A 18. században a falu nevét Csokaj alakban írták, az évszázad végén és a 19. század elején több birtokosa is volt, így a Béldy, Csengery, Chernel, Carvay, Fényes, Sulyok, Tardy és a Thegze család. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye székelyhídi járásához tartozott.

1910-ben 1262 lakosából 1261 magyar volt. 2002-ben 929 lakosából 728 magyar, 120 cigány és 80 román volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma 1720-ban épült.
  • Fényes Elek (1807–1876) földrajztudós, statisztikus itt született. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását.
  • Innen származik Fórián Andrea, költőnő.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.