Almásfegyvernek
Almásfegyvernek (Fegernic) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Alsótótfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Alsótótfalu |
Irányítószám | 417524 |
SIRUTA-kód | 31173 |
Népesség | |
Népesség | 274 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 26[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 130 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 22° 07′ 43″47.203674°N 22.128581°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 22° 07′ 43″47.203674°N 22.128581°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Almásfegyvernek (Fegernic) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az érmelléki síkság szélén Szalárdtól délkeletre, a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Almásfegyvernek, Fegyvernek eredetileg királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik neve is.
Árpád-kori település. Nevét 1213-ban Fegyvernuch ~ Fegyurenuch néven említette először oklevél, majd 1291–1294 között in v. Feguernuk néven volt említve. Neve a 13. századi püspöki tizedjegyzékben is szerepelt. Egykor Adorján-vár tartozéka volt. 1213-ban Oliverius ispán fiainak öröklött birtoka volt, melyen nevezettek úgy egyeztek meg, hogy Quid átadja Herbortnak.
1421-ben Feghwernek Csáky-birtok volt. Magyar lakosai mellé románok települtek.
A 19. század első felében még a gróf Csákyak uradalmához tartozott, de a 20. század elején már Kepes Ignác volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
... románul Fezsernik, Bihar vármegyében, a Lakságon, 220 római katholikus, 250 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határa 1070 hold, ... Vize az Almás patak. Birja gr. Csáky György.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1880-ban 386 lakosából 178 szlovák, 152 román, 45 magyar volt.
- 1910-ben 726 lakosából 278 magyar, 259 szlovák, 164 román és 25 cigány volt.
- 2002-ben 336 lakosa volt, melyből 256 román, 48 magyar, 62 szlovák volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.