Berettyódéda
Berettyódéda (Ghida) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Bályok |
Rang | falu |
Községközpont | Bályok |
Irányítószám | 417043 |
SIRUTA-kód | 27365 |
Népesség | |
Népesség | 144 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 170 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 22° 27′ 07″47.311121°N 22.451821°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 22° 27′ 07″47.311121°N 22.451821°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyódéda témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berettyódéda (románul Ghida) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Margittától délkeletre, az Érmelléki-hegyek alatt, Berettyó jobb partján, Szunyogd és Szoldobágy közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut 1386-ban említette először oklevél Deda néven. 1410-ben villa olachalis Deda, 1425-ben és 1489-ben Deda, 1808-ban Déda, Gyida, 1888-ban Déda néven írták.
Déda már a 15. században a Csákyak birtokaként szerepelt, 1498-ban Deda néven említette oklevél, mint Csáky birtokot.
A falu határában levő Rákóczi-hegyen van a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc szőlője, mely később az uradalommal együtt a gróf Károlyiak birtokába került. E szőlőben még a 20. század elején állt egy fa, melyet az itteni nép Rákóczi fájának nevezett, és az a monda járta róla, hogy e fa alatt búcsúzott el II. Rákóczi Ferenc itteni jobbágyaitól, amikor megkezdte bujdosását.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Déda, románul Gyída, Bihar vármegyében, a Debreczenből Erdélybe vivő postautban, Margita és Kémer közt postaváltással, 220 görög katholikus, 30 földes, 8 zsellér lakossal, 4 2/ urbéri telekkel. Görög katholikus anyaegyházzal. Határa kiterjed 634 holdra, ... Birtokosa: gróf Károlyi György.”
1910-ben 343 lakosából 309 román, 34 magyar volt. Ebből 310 görögkatolikus, 15 izraelita, 12 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
A 2002-es népszámlálás szerint 189 lakója közül 167 fő (88,4%) román, 21 fő (11,1%) cigány, 1 fő (0,5%) egyéb nemzetiségű volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1749-ben épült.
- Rákóczi fája
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.