Ugrás a tartalomhoz

Kegyek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kegyek (Chijic)
Kegyek - Görög keleti templom
Kegyek - Görög keleti templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségKiskopács
Rangfalu
KözségközpontKiskopács (Copăcel)
Irányítószám417207
SIRUTA-kód28843
Népesség
Népesség250 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 22° 09′ 23″46.994942°N 22.156353°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 22° 09′ 23″46.994942°N 22.156353°E
SablonWikidataSegítség

Kegyek (Chijic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyváradtól délkeletre, a Király-erdő alatti síkság szélén, Félixfürdőtől keletre, Váradalpár és Kiskopács közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kegyek Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1236-ban említették Kuegeg néven.

1256-ban Kegek, 1471-ben Kydek, 1513-ban és 1692-ben Kigyik, 1808-ban Kigyik, Kizsik, 1913-ban Kegyek néven írták. Az 1800-as évek elején Lukács Francziska gróf Haller Fanni birtoka, az 1900-as évek elején pedig Telegdi József volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

...Kizsik, Bihar vármegyében, Telegdhez délre, 300 óhitü lakossal, fa anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2000 hold, ... Birják báró Radivojevich István, gróf Kornis Károly, Thuolt József, báró Dőry Ferencz, Sulyok családok.

1910-ben 627 lakosából 30 magyar, 597 román volt. Ebből 9 római katolikus, 11 református, 595 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]