Csekenye
Csekenye (Reghea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Érszőllős |
Rang | falu |
Községközpont | Érszőllős (Viișoara) |
Irányítószám | 417628 |
SIRUTA-kód | 32081 |
Népesség | |
Népesség | 36 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 22° 29′ 13″47.376281°N 22.487051°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 22° 29′ 13″47.376281°N 22.487051°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csekenye (Reghea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Margittától északkeletre, Tasnádtól délnyugatra, Érszőllős és Tasnádbajom közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve magyar eredetű, a cseküszik, csekik – átgázol, átlábol szóból ered; a cseke – gázló vagy láboló hely; nem más az, mint csekély, sekély, vagyis sekélyes hely: vadum. Csekenyét egy hegyi patak mossa, melynek sekélyes medrén cseke, vagyis gázló vezetett át.
Története
[szerkesztés]Csekenye egy hegyi patak partjain elterülő kicsiny helység, melynek az oklevelekben alig maradt nyoma.
Nevét 1797-ben egy összeírás alkalmával említették először, majd 1815-ben említette ismét oklevél Csekenye néven.
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Csekenyéről a következőket írták össze: Főbb birtokos: gróf Gyulai József, kisebb birtokos: gróf Földvári Ferenc voltak.
1815. szeptember 7-én a csekenyei zsellérek arra kérték gróf Gyulai István és gróf Bethlen Ádámné prefectusait, hogy nyomorult sorsukra tekintettel, a vetőmag visszafizetését engedjék el.
A 20. század elején a helység görögkatolikus lakosai, akiknek templomuk nem volt, ünnepnapokon egy faállványon levő csengőt húztak meg s erre más községbe mentek misét hallgatni.
1890-ben 142 magyar, 3 német, 1 tót, 429 oláh, 15 egyéb nyelvű volt. Ebből 127 görögkatolikus, 8 görögkeleti ortodox, 2 református, 5 izraelita volt. A házak száma 32.
1910-ben 210 lakosából 12 magyar, 188 román volt. Ebből 184 görögkatolikus, 5 református, 4 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Határrészeinek neve is magyar: Magyari-völgy, Kis-hegy, Cseres.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.