Ugrás a tartalomhoz

Doborcsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doborcsány (Dobricionești)
Doborcsány az 1769–73-as jozefiniánus térképen
Doborcsány az 1769–73-as jozefiniánus térképen
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségSzászfalva
Rangfalu
KözségközpontSzászfalva (Măgești)
Irányítószám417338
SIRUTA-kód30103
Népesség
Népesség440 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 22° 28′ 41″46.994923°N 22.477963°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 22° 28′ 41″46.994923°N 22.477963°E
SablonWikidataSegítség

Doborcsány (románul: Dobricionești) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Élesdtől délkeletre, a Sebes-Körös völgyének déli oldalán, a Dubricsony-patak mellett, Krajnikfalva és Bertény közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Árpád-kori település, melyet 1257-ben már mint a Csanád nemzetség birtokát említették. A települést 1360-ban Dobrachenhaza, 1552-ben Dobrychon, 1692-ben Dobricson, 1808-ban Dubricsony, Dubricsinesti, a 16. században pedig Dobrocs, Dobrocsi néven említették. A falu a Csanád nemzetség révén a 17. század elejéig a Thelegdy család birtoka volt. Később a gróf Zichy, gróf Haller és a gróf Batthyány család volt a földesura.

A Dubricsony patak medre itt a falu közepén egy boltozat nélküli cseppkőbarlang hosszú folyosójához hasonlít. 1910-ben 667 lakosából 11 magyar, 632 román volt. Ebből 622 görögkatolikus, 32 görögkeleti ortodox, 12 izraelita volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma. 1700 körül épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1. kötet. 252. o.