Vasaskőfalva

Vasaskőfalva (Pietroasa)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Vasaskőfalva
Rang	községközpont
Irányítószám	417365
SIRUTA-kód	30345
Népesség
Népesség	684 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′ 30″, k. h. 22° 33′ 20″46.59166667, 22.55555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasaskőfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vasaskőfalva (Pietroasa), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Belényestől délkeletre, a Bihar-hegység alatt, Gurány keleti szomszédjában fekvő település.

Története

Vasaskőfalva nevét 1587-ben említette először oklevél Petroz néven.

1692-ben Petraz, 1808-ban Petrósz, 1913-ban Vasaskőfalva néven említették az oklevelek.

1660-ban Horváth Lázár birtoka volt, majd a görögkatolikus püspök lett a földesura, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.

Az 1800-as években vasgyára is volt, amely 1871-ben pusztult el.

Határa természeti szépségekben gazdag, itt található az úgynevezett "Beszélő szikla", a "Grejtor" szép hegycsúcsai között van a "Cornu Muntyilor", melyből a Drágán-patak, majd további folyásában a Sebes-Körös ered.

Vasaskőfalva (Petrósz) határában fakad még a Hév-Szamos, a Bulsza- és a Galbina-patak is.

Itt van a híres havasi "Csetátye-barlang" is, amely az ország legszebb, legérdekesebb és legnagyobb barlangjainak egyike. Rendkívüli nagyságával és vadregényességével meglepő hatással van az utazóra, és részleteiben is nagyszerű. Ugyancsak határában van a petrószi jégbarlang is, mely egy cseppkőbarlanggal áll összeköttetésben.

1917-ben 1077 lakosából 35 magyar, 24 német, 995 román volt. Ebből 40 római katolikus, 27 görögkatolikus, 991 görögkeleti ortodox volt.

A 20. század elején Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Csetátye-barlang
• Petrószi jégbarlang
• Beszélő szikla

Hivatkozások

Vasaskőfalva (Petrócz) egy régi térképen

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.