Széltalló

Széltalló (Margine)
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Érábrány
Rang	falu
Községközpont	Érábrány
Irányítószám	417011
SIRUTA-kód	27132
Népesség
Népesség	430 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 37″, k. h. 22° 25′ 24″47.293512, 22.423212
Sablon • Wikidata • Segítség

Széltalló (Margine), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Berettyó völgyében, Margittától délkeletre, Sebesújfalu, Berettyókohány és Újbártfalva közt fekvő település.

Története

Széltalló nevét 1406-ban p. walachalis Zeltarlow néven említette először oklevél. 1451-ben Zeltarlo, 1808-ban Széltalló, Marsinye ~ Marzsinye, 1913-ban Széltalló néven írták.

1465-ben a Bályokiaké volt. Bályoki Szilveszter ez évben Zeltharlo egészbirtokot zálogba adta Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának és székely ispánnak. 1520-ban a települést mint vámos helyet említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, dombon fekszik, 360 óhitü lakossal, s anytemplommal, 33 urbéri telekkel. Határa 8000 hold, ... Birtokosai: gróf Gyulay Karolina báró Frimont Péterné, gróf Bethlen Ádámné, gróf Degenfeld Pál, gróf Teleki József, báró Radák, gróf Teleki, Eötvös Tamás, Baranyai rész.”

A 19. század első felében a gróf Bethlen, a gróf Teleki és a gróf Degenfeld család volt birtokosa, a 20. század elején pedig Ernst Péter birtoka volt.

1910-ben 703 lakosából 144 magyar, 551 román volt. Ebből 92 református, 539 görögkeleti ortodox, 42 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetesség

• Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.