Jankafalva

Jankafalva (Ianca)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Bihardiószeg
Rang	falu
Községközpont	Bihardiószeg
Irányítószám	417236
SIRUTA-kód	29118
Népesség
Népesség	337 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	262
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 21° 59′ 30″47.284448, 21.991739
Sablon • Wikidata • Segítség

Jankafalva (Ianca), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Az érmelléki hegyek alatt, Bihardiószegtől délre fekvő település.

Története

Jankafalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1291–1294 között Ivance, Ivanka neveken említették.

1333–1334-ben Iuanka, Yohankahaza, 1307-ben Negvenzyl, 1343-ban Negwenzyl, 1393-ban Iwankahaza, 1408-ban Jankahaza, 1438-ban Jankafalwa, 1486-ban Iwankafalwa, 1662-ben Jankafalva, 1913-ban Jankafalva néven írták.

A település a Gutkeled nemzetségbeliek birtokai közé tartozott.

1307-ben a Gutkeled nemzetségbeli Kis Kozma és Odun fia Ivánka osztozásakor Odun (Ödön) fia Ivánkának jutott a Szent György egyház. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 4, 1334-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.

1393-ban a Vetési család, 1397-ben a Jankafalvi vagy Ivánkafalvi család, 1438-ban Majosfi Péter, 1480-ban a Zólyomiak voltak a birtokosai.

1563-ban az utód nélkül elhalt Makó család itteni részét János Zsigmond Varkocs Tamásnak adományozta.

Az 1800-as évek első felében a Lévay, Szeremley, Bay, Bereczky, Paksy, Vincze, Szilágyi, Jármy, Komáromy és Dömsödy családok osztoztak birtokán, az 1900-as évek elején pedig a doktor Szabó Józsefé birtoka volt.

1662-ben Georgius Tunyoghi de Jankafalva Albisi Zólyomi Miklós erdélyi birtokainak praefectusa (Gyalu XCVII).

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Jankafalva, igen szép puszta, Bihar vármegyében, az Érmelléken: 150 református lakossal, több csinos urilakkal. E

pusztának határa 3000 holdnyi terjedésü s mindennel megáldott. Van híres bort termő és roppant szőlőhegye, gazdag fekete szántóföldjei; az Ér mentiben kövér kaszáló és nádas rétjei; s a szőlőhegy háta megett erdeje. Birják Szilágyi Gábor, Vincze Miklós, Jármy László, özv. Nagy Lajosné, Lévay, Dömsödy, Laky, Ercsey, Szeremley, Derecskey, Olasz. Vecsey, Patai, Ibrányi,

Sebes, Bay, Kiss Péter-féle örökösök.

1910-ben 576 magyar lakosa volt. Ebből 44 római katolikus, 76 görögkatolikus, 429 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

Jankafalva egy régi térképen