Kótliget

Kótliget (Cotiglet)
Kótliget látképe
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Magyarcséke
Rang	falu
Községközpont	Magyarcséke
Irányítószám	417159
SIRUTA-kód	28380
Népesség
Népesség	313 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 22° 12′ 05″46.889632, 22.201517
A Wikimédia Commons tartalmaz Kótliget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kótliget (románul Cotiglet) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, a Bukorvány patak mellett, Magyarcsékétől északkeletre, Bokorvány és Cseszvára közt fekvő település.

Története

A falu nevét 1492-ben említette először oklevél Koghlygeth formában.

1508-ban Kothlygeth, 1642-ben I. Rákóczi György birtoka, ekkor Kok Liget, Kokliget, Kotiglet, 1808-ban pedig Kotyiklet-nek írták.

A falu egykor a Telegdiek birtoka volt, melyre a Telegdi család 1503-ban kapott új adományt. Az 1800-as évek elején Sztaroveczky Károly és Imre birtoka volt. A Sztaroveczky család a birtokot Nagyvárad városnak hagyományozta.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

két magas hegy közt, 520 óhitü lakossal, anyatemplommal, derék udvarházzal, s egy patakkal. Határa 3234 hold, ... Birja Sztaroveczky Károly.

1910-ben 654 lakosából 15 magyar, 639 román volt. Ebből 9 római katolikus, 637 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 495 lakosa mind román nemzetiségű.

Nevezetességek

• Szent Arkangyalok nevű görögkeleti temploma 1720-ban épült.

Galéria

• 
  Kótliget görögkeleti ortodox temploma
• 
  A templom belülről
• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Az egykori vízimalom a falu mellett
• 
  A vízimalom

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv