Erdőgyarak
| Erdőgyarak (Ghiorac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Illye |
| Rang | falu |
| Községközpont | Illye |
| Irányítószám | 417197 |
| SIRUTA-kód | 28692 |
| Népesség | |
| Népesség | 1455 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 563 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 51″, k. h. 21° 40′ 55″46.714304°N 21.681827°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 51″, k. h. 21° 40′ 55″46.714304°N 21.681827°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erdőgyarak (románul Ghiorac) község Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bihar megyében, Nagyszalontától délre, az Illye-Tenke közti vasútvonal mellett, Árpád nyugati szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település neve egy 1347 évben kelt oklevél szerint eredetileg Gyarak volt.
1429-ben Kis-Gyarak, 1481-ben Nagy-Gyarak néven jegyezték fel nevét.
A 15. században az Izsáki és a Bessenyey családok voltak Gyarak birtokosai.
1481-ben a Torday család is birtokos volt Gyarakon.
A 20. század elején gróf Tisza Kálmán, Kövér Márton, Bessenyey Mihály és Balogh György voltak a település nagyobb birtokosai.
1910-ben 2002 lakosa volt, ebből magyar 1601, román 299, német 8, egyéb nemzetiségű 94.
1949-ig a grófi Tisza család birtokközpontja volt. A község határában még áll a Tisza-kastély, melynek falai között gyermekotthon működik.
Erdőgyarak-hoz tartozott Csegőd puszta is, mely hajdan egyházas község volt, valamint Hórindzsa és Királydarócz puszta is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma - 1831-ben épült.
- Tisza család kastélya - itt működött a kommunizmus idején a sérült gyermekek számára fenntartott csegődpusztai kórház (Căminul Spital pentru Minori Nerecuperabili din Cighid). Mikor a kommunizmus bukása után fény derült az ott uralkodó körülményekre, megsemmisítő táborhoz hasonlították.[2][3][4][5][6]
Híres személyek
[szerkesztés]- 1860-ban költözött a településre Lovassy László az országgyűlési ifjúság egyik vezetője.
- Itt született Vincze Lajos (1920–1990) néprajzkutató
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Bölönyi llt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ By Kate McGeown: Life in Ceausescu's institutions. BBC News (2005. július 12.)
- ↑ Claudia Bonchiş: Cighid, lagărul groazei pentru copiii cu handicap: „Şobolanii îi mâncau de vii. Erau condamnaţi la moarte“ Adevarul Oradea (2015. július 19.)
- ↑ Criminal complaint filed by IICCMER reporting brutal treatments applied during the communist period in the hospital-homes of Cighid, Păstrăveni and Sighet, causing the death of 771 minors (provisional number) – IICCMER (2017. június 1.)
- ↑ Se caută vinovaţii pentru moartea copiilor din care muşcau şobolanii: „Erau condamnaţi la moarte la Cighid” (2017. június 5.)
- ↑ Claudia Bacter: Living Conditions and Aspirations of Former Residents of Cighid Hostel Hospital. Sociologie Românească (2018)
.svg){kind=small}