Felsőszakács
Felsőszakács (Secaci) | |
Felsőszakács látképe a Mézes-patakkal. | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Bél |
Rang | falu |
Községközpont | Bél |
Irányítószám | 317043 |
SIRUTA-kód | 9985 |
Népesség | |
Népesség | 134 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 22° 02′ 16″46.572937°N 22.037839°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 22° 02′ 16″46.572937°N 22.037839°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőszakács (Secaci), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Béli-hegység alatt, a Mézes-patak mellett, Béltől északkeletre, a Medes felső völgyében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőszakács, Szakács nevét 1580-ban említette először oklevél Szekass néven. 1808-ban Szakács, 1909-ben Săcaciu, Szakács, 1913-ban Felsőszakács néven írták.
Szakács földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, 204 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Lakosai dióból, szilvából, almából s faragásból keresnek egy kis pénzt. Földe sovány.”
1910-ben 304 lakosából 288 román volt. Ebből 304 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1725-ben épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.