Temeshidegkút
| Temeshidegkút (Zăbrani) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Temeshidegkút |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317410 |
| SIRUTA-kód | 12787 |
| Népesség | |
| Népesség | 1798 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 15 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 21° 33′ 32″46.069167°N 21.558889°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 21° 33′ 32″46.069167°N 21.558889°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temeshidegkút (románul: Zăbrani, németül: Guttenbrunn) település Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól délkeletre, Lippától délnyugatra, a Maros közelében, Cseralja és Zabrány közt fekvő település. A DN62-es út halad át rajta.
Története
[szerkesztés]A településtől északnyugatra 300 méterre őskőkorszaki valamint a La Tène kultúrához tartozó települések maradványait tárták fel. Az új negyedben illetve a falutól 200 méterre nyugatra, 2–3. századi római és szarmata-dák temetkezési helyekre bukkantak.[2]
Temeshidegkút nevét 1463-ban említette először oklevél Hyydegfew néven. 1561-es adólajstrom említette nevét Hydegkwth formában. 1717-ben Sedekut, 1720-1723-ban Guttenbrunn, 1723-1725-ben Edekut, 1808-ban Hidegkút, Guttenbrun, Hajdekút néven írták.
A település királyi birtok és vásáros hely volt; a 18. században elnéptelenedett. 1727-ben Szászországból és Ausztriából érkezett németek telepedtek le itt.
Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Guttenbrunn, magyarul Hidegkút, oláhul Hajdekut, Temes vármegyében, a Maros mellékén fekszik. Van itt 2544 római katholikus, 198 görögkatolikus, 91 óhitű, 3 zsidó; 5 egész, 182 fél, 88 negyed, 1 nyolczad telek, 19 zsellér, 62 szerződési zsellér, 135 lakó, 87 mesterember, 5 kereskedő, derék római katholikus templom, szép paplak, nagy vendégfogadó, postahivatal. Határa 6688 hold,...Határát a Maros keresztülfutja, és egy árok, melly római sáncznak neveztetik. Végre nevezetes e város pompás hidegforrásáról, melly körül gyülekeztek az első gyarmatosok Szászországból és Ausztriából 1724-ben s e forráskutat tetővel befedvén, pecsétjük is tartalmazza. Országvásárt 3 tart, ugy mint január 17, május 16, september 17-kén; ezenkívül hetivásárokat minden csütörtökön. Birtokosa a királyi kincstár.”
A 20. század elején Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
1910-ben 2999 lakosából 2658 német, 250 román, 190 magyar volt. Ebből 2744 római katolikus, 136 görögkeleti ortodox, 112 görögkatolikus volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A két templom közötti útszakasz utcafrontja az út mindkét oldalán műemlékként van nyilvántartva az AR-II-a-A-00660 sorszámon.[2]
- Római katolikus templomát 1872-ben szentelték fel a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére.
Személyek
[szerkesztés]- Itt született Adam Müller-Guttenbrunn (1852–1923) bánáti sváb író, költő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország leírása
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
További információk
[szerkesztés]- Geschichte von Guttenbrunn. guttenbrunn.de. Heimatortsgemeinschaft Guttenbrunn (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) arch
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}