Kisbaja
Kisbaja (Baia) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Tótvárad |
Rang | falu |
Községközpont | Tótvárad (Vărădia de Mureș) |
Irányítószám | 317381 |
SIRUTA-kód | 12590 |
Népesség | |
Népesség | 106 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 330 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 05′ 27″, k. h. 22° 10′ 29″46.090754°N 22.174630°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 27″, k. h. 22° 10′ 29″46.090754°N 22.174630°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisbaja (Baia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tótváradtól keletre, a Szlatina partján, Gyulatő és Marosszlatina közt fekvő település. Környező települések: Mikószalatna, Farkasháza, Szarvaság, Gyulatő és Garassa. A falu egy völgykatlanban fekszik, magas hegyektől körülvéve. A falut egy patak szeli át, környező hegyei közül nevezetes az Omagu és Creminaru. Utóbbin tűzkő található.
Története
[szerkesztés]Kisbaja, Baja nevét 1464-ben említette először oklevél Bajelesthfalva néven. Ekkor a Báthori-család birtoka volt. 1808-ban Bája, 1888-ban Baja, 1909-ben Baia, 1913-ban Kisbaja néven írták.
1479-ben Mátyás király Kislány és Nagylány községeket Rajkaynak és Czeczének adta.
Egykori birtokosai a Kászonyi-család volt, az 1900-as évek elején pedig kincstári birtok, a magyar királyi erdészeté volt.
Lakossága főleg földműveléssel és famegmunkálással foglalkozott, lakosai régebben híres abroncskészítők voltak. Jidovina nevű részében egy háromágú beomlott régi bánya volt, állítólag aranybánya.
1910-ben 624 lakosából 504 román, 20 magyar volt. Ebből 462 görögkeleti ortodox, 148 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Somogyi Gyula: Arad vármegye községeinek leírása (Arad, 1913).