Belotinc
| Belotinc (Belotinț) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Konop |
| Rang | falu |
| Községközpont | Konop |
| Irányítószám | 317086 |
| SIRUTA-kód | 10471 |
| Népesség | |
| Népesség | 279 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 141 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 21° 56′ 18″46.076705°N 21.938392°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 21° 56′ 18″46.076705°N 21.938392°E | |
| Belotinc weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Belotinc, 1911 és 1918 között Beletháza (Bellotinc, románul: Belotinț) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lippától 24 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik. 2009-ben Maroseperjes és Lalánc felől aszfaltozatlan úton, a községközpontból kompon lehetett megközelíteni.
Története
[szerkesztés]1607-ben Belotincza, 1717-ben Belodinzi, 1808-ban Belotincz alakban írták. A Török hódoltság idején települt előbb valószínűleg szerb, később román lakossággal. A 18. század második felétől Temes vármegyéhez tartozott. 1845-ig a kamara birtoka volt, akkor a marosaszói uradalommal együtt Latour későbbi hadügyminiszter kapta meg.
Fényes Elek szerint 1848 előtt „...oláh falu, Temes vármegyében, a Maros mellett, Lippához 3 mfd. 558 n. e. óhitű lak., s anyatemplommal. Határa hegyes völgyes és csak 3-dik osztálybeli. Ebből van majorsági szántóföld 38 h., rét 176 h. 1090 négyszögöl, legelő 106 h. s 840 négyszögöl, házhely 7 h., szorgalomföld 12 h., 2797 hold s 988 négyszögöl erdő, 6 hold szabad föld; urbéri szántó 519 h., rét 282 hold, legelő 113 h., házhely 164 h., szorgalomföld 31 h., 173 h. haszonvehetlen, 144 h. szabadföld.”[2]
Az 1873-as kolerajárvány 250 áldozatot szedett a faluban. 1895-től a többségi ortodox felekezet mellett lakóinak kb. 20%-a a görögkatolikus vallást gyakorolta.[3] 1938-ban épült templomuk ma is megvan, de gyülekezet nélkül.
2006-ban a hatóságok elutasították Maroseperjessel és Lalánccal közösen beadott, külön község alapítására vonatkozó kérvényét.
Népessége
[szerkesztés]- 1880-ban 1163 lakosából 1096 volt román, 52 cigány és 13 német anyanyelvű; 1334 ortodox és 10 zsidó vallású.
- 2002-ben 358 lakosából 354 volt román nemzetiségű; 291 ortodox és 66 pünkösdista vallású.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Diecesa Lugoșului – Sematism istoric. Lugoș, 1903, 257. o.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}