Mosztafalva
Mosztafalva (Mustești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Gurahonc |
Rang | falu |
Községközpont | Gurahonc |
Irányítószám | 317152 |
SIRUTA-kód | 11012 |
Népesség | |
Népesség | 33 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 14′ 12″, k. h. 22° 15′ 56″46.236670°N 22.265433°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 12″, k. h. 22° 15′ 56″46.236670°N 22.265433°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mosztafalva, románul: Mustești, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Hegyes-Drócsa-hegység alatt, Gurahonctől délnyugatra, Décsétől délre, Bozósd és Alsószakács közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Mosztafalva a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott.
Nevét 1439-ben említette először oklevél Mosztagywrghfalwa néven. 1464-ben Mestefalua, 1519-ben Musthafalva, 1525-ben Muztafalwa, 1602-ben Musztecz, 1808-ban Musztesty, 1888-ban Musztesd, 1913-ban Mostafalva néven írták.
1602-ben Báthory Zsigmond birtoka volt, aki Mustec és Boncest zarándi falvakat Teleki Mihály testőrkapitánynak – Teleki Mihály kancellár nagyapjának – adta. Később a Szalatkay család, majd gróf Potocki uradalma volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, zordon hegyek közt, 5 katholikus, 150 óhitü lakossal s anyatemplommal.”
1910-ben 404 lakosából 400 román, 4 magyar volt. Ebből 400 görögkeleti ortodox, 4 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Román lakosságú falu, mely apró kis falvak egyesüléséből keletkezett, ugymint: Mustesd, Corbască, Feritse. Utóbbival 1822-ben egyesült. Lakossága nagyrészt földművelésből és erdei munkából él. A falu utcái egyenetlenek, a házak dombon vannak szétszórva.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.