Ugrás a tartalomhoz

Mezőgyán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőgyán
Mezőgyán címere
Mezőgyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterDani Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5732
Körzethívószám66
Testvértelepülései
Lista
Magyarhermány
Népesség
Teljes népesség824 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 32′46.866667°N 21.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 32′46.866667°N 21.533333°E
Mezőgyán (Békés vármegye)
Mezőgyán
Mezőgyán
Pozíció Békés vármegye térképén
Mezőgyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőgyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőgyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település. További szomszédai: észak felől Zsadány, dél felől Újszalonta, délnyugat felől Sarkadkeresztúr, északnyugat felől pedig Okány. Délkeleti irányból Romániához, jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják; Sarkaddal közvetlenül nem határos.

Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti vidékén fekszik.[3]

Közigazgatásilag hozzá tartozik Nagygyanté is, amely a település központjától 7 kilométerre nyugatra terül el.

Megközelítése

[szerkesztés]

A két településrész közül Nagygyanté fekvése kedvezőbb, a közúti megközelítés tekintetében, mert áthalad rajta a Furtától Komádin és Sarkadon át egészen Gyuláig húzódó 4219-es út, ezen érhető el az említett települések mindegyike felől. Mezőgyán központja csak az előbbi útról letérve érhető el, Zsadány felől a 4242-es, Nagygyanté felől pedig a 42 154-es úton.

Keleti szomszédja, Geszt csak Mezőgyán központján keresztül közelíthető meg, ugyancsak a 42 154-es úton.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása.

Története

[szerkesztés]

Mezőgyán a 13. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.

1463-ban az Andacsy családnak volt itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.

1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.

A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.

Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.

A falu határában, a Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.

Az 1870-es években itt, a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát stb. találtak.

A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó István (MSZP)[4]
  • 1994–1998: Czégény Mihály (független)[5]
  • 1998–2002: Szabó István (MSZP)[6]
  • 2002–2004: Szabó István (MSZP)[7]
  • 2004–2006: Zsoldos Zoltán (független)[8]
  • 2006–2010: Zsoldos Zoltán (független)[9]
  • 2010–2014: Zsoldos Zoltán (független)[10]
  • 2014–2019: Dani Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Dani Attila (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Dani Attila (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2004. július 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A posztért aránylag sok, öt jelölt indult, de a győztes egymaga is majdnem meg tudta szerezni a szavazatok abszolút többségét, 48,73 %-os eredményével.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1117
1090
1058
895
861
877
824
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 19,1% cigánynak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 39,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 31,6% (21,6% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt református, 2% római katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 36,2% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[16]

A zsidó közösség és temetője

[szerkesztés]

A 19. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma, amely 1794-ben épült. Az előző, román kori templom a korabeli leírások alapján még 1721-ben is fennállt.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324–337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Magyarhermány

Kisbacon

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ a b Mezőgyán települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. július 25. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  9. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  10. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  12. ↑ Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Mezőgyán Helységnévtár
  16. ↑ Mezőgyán Helységnévtár
  17. ↑ Mezőgyáni ízek egy világfi konyháján. hír6.hu, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2024. május 31.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőgyán&oldid=27406684”