Szabadkígyós
| Szabadkígyós | |||
 | |||
| Wenckheim-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Békéscsabai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kosznáné dr. Pule Ilona (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5712 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2345 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 37′, k. h. 21° 06′46.616667°N 21.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 37′, k. h. 21° 06′46.616667°N 21.100000°E | |||
 Szabadkígyós
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Szabadkígyós weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadkígyós témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szabadkígyós község Békés vármegyében, a Békéscsabai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, a megyeszékhely déli szomszédságában található. További szomszédai: kelet felől Gyula, délkelet felől Kétegyháza, nyugat felől pedig Újkígyós. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton Gyula, illetve Csorvás (és az ország nyugatabbi részei) felől a két említett települést összekötő 4431-es úton érhető el, ez tekinthető a község főutcájának is. Békéscsaba felől a 4433-as út vezet a településre, de csak a külterületeit érinti, a központtól mintegy 2 kilométerre keletre halad el.
Korábban vonattal is elérhető volt, a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-, illetve a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán. Szabadkígyós vasútállomás a vonalak állomásainak viszonylatában Békéscsaba vasútállomás és Kétegyházi tanyák megállóhely, illetve Kétegyháza vasútállomás között volt, de a lakott területtől távol, a település központjától mintegy 3 kilométerre keleti irányban helyezkedett el. E kedvezőtlen adottsága miatt fokozatosan csökkent az állomás személyforgalma, aminek következtében 2009. december 13. óta nem állnak meg a személyvonatok.
Története
[szerkesztés]Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt.
Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.
Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.
Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett.
Új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra.
A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Id. Filó János | független[3][4] | |
| 1994–1998 | Hocz István | MSZP-Munkáspárt[5] | |
| 1998–2002 | Balogh József | Fidesz[6] | |
| 2002–2006 | Fidesz[7] | ||
| 2006–2010 | Fidesz[8] | ||
| 2010–2014 | Fidesz[9] | ||
| 2014–2019 | Fidesz[10] | ||
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[11] | ||
| 2024– | Kosznáné dr. Pule Ilona | független[1] | |
Önkormányzati választások
[szerkesztés]| Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[12] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakók[13] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[14] | |||
| száma | +/– | jelöltek száma |
a hivatalban lévő indult? |
testület létszáma |
jelöltek száma | |
| 1994 | 2 918 | 64 
|
2 | ✗ | 9 | 22 |
| 1998 | 2 987 | 69
|
4 | ✗ | 9 | 28 |
| 2002 | 2 929 | −58 
|
2 | ✓ | 9 | 18 |
| 2006 | 2 863 | −66
|
2 | ✓ | 9 | 19 |
| 2010 | 2 808 | −55
|
2 | ✓ | 6 | 19 |
| 2014 | 2 738 | −70
|
2 | ✓ | 6 | 16 |
| Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[12][15] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Választó- jogosult |
Szavazó | Érvényes szavazat |
Érvény- telen | ||
| fő | % | |||||
| 1994 | 2 191 | 1 123 | 33,5% | 1 103 | 1,8% | |
| 1998 | 2 325 | 1 154 | 49,6% | 1 142 | 1,0% | |
| 2002 | 2 320 | 1 212 | 52,2% | 1 203 | 0,7% | |
| 2006 | 2 333 | 1 210 | 51,9% | 1 208 | 0,2% | |
| 2010 | 2 297 | 1 233 | 53,7% | 1 222 | 0,9% | |
| 2014 | 2 244 | 1 305 | 58,2% | 1 297 | 0,6% | |
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában | ||
| 1994 | Hocz István | MSZP–Munkáspárt | 734 | 33,5% | 65,4% | 65,5% | 33,1 |
| 1998 | Balogh József | Fidesz–MPP | 625 | 26,9% | 54,2% | 54,7% | 14,9 |
| 2002 | Balogh József | Fidesz–MPP | 1 100 | 47,4% | 90,8% | 91,4% | 82,9 |
| 2006 | Balogh József | Fidesz | 786 | 33,7% | 65,0% | 65,1% | 30,1 |
| 2010 | Balogh József | Fidesz | 708 | 30,8% | 57,4% | 57,9% | 15,9 |
| 2014 | Balogh József | Fidesz | 714 | 31,8% | 54,7% | 55,1% | 10,1 |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2519 | 2475 | 2426 | 2378 | 2341 | 2367 | 2345 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 3,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 29,7% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[18]
Híres emberek
[szerkesztés]- Gróf Széchenyi Károly (1906-1971) földbirtokos, üzletember, a magyar turizmus és a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban.
- A kastély nem azonos a Széchenyi Antal (1867-1924) és Wenckheim Krisztina (1874-1970) által épített pósteleki Széchenyi–Wenckheim kastéllyal, amelynek kertje és rózsakertje híres volt, és amely ma már csak romként létezik a közelben.
- Isten hozott kapu
- Munkás Szent József-templom
- Piactér
- Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet (Nagyerdő, Nagygyöp, Kígyósi legelő, madármegfigyelő torony, magasles, puszta, tanösvény)
- Szent Anna-kápolna
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ „Hatvanhárom polgármestert és 602 helyi képviselőt választottak”, Békés Megyei Népújság, 1990. október 2., 1. oldal (Hozzáférés: 2016. december 10.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
- ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.);
- ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szabadkígyós Helységnévtár
- ↑ Szabadkígyós Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- ujkigyos.lap.hu/szabadkígyós Adatok
- A szabadkígyósi Wenckheim-kastély, www.wenckheim.hu
- Lövey Ilona: Szabadkígyós, Kastélypark; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Timkó Béla: A szabadkígyósi mezőgazdasági iskola története, 1921–1980; Békés Megye Képviselőtestülete Pedagógiai Intézete, Békéscsaba, 1993
- Komáromi Sándor–Szabó Ferenc: Szabadkígyós, a Wenckheim-kastély és a park; TKM Egyesület, Bp., 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Jároli József: Szabadkígyós, Újkígyós; szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Filó János: Szabadkígyós. 50 év; szerzői, Szabadkígyós, 2008
