Ugrás a tartalomhoz

Füzesgyarmat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füzesgyarmat
Református templom
Református templom
Füzesgyarmat címere
Füzesgyarmat címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállásváros
PolgármesterKoncz Imre (független)[1]
Irányítószám5525
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség4944 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület127,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 21″, k. h. 21° 12′ 43″47.105833°N 21.211944°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 21″, k. h. 21° 12′ 43″47.105833°N 21.211944°E
Füzesgyarmat (Békés vármegye)
Füzesgyarmat
Füzesgyarmat
Pozíció Békés vármegye térképén
Füzesgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesgyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a Békés vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hontfüzesgyarmat.

Füzesgyarmat város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járásban. A város szénhidrogén-kutatásáról és a termálvizéről nevezetes.

Fekvése

[szerkesztés]

Füzesgyarmat a Dévaványai-sík északkeleti, a Nagy-Sárréttel határos peremén,[3] Békés vármegye legészakabbi városaként, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A megye hozzá legközelebb fekvő városa Szeghalom. Biharnagybajom és Szeghalom között Békéscsabától 60 km-re északra fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Püspökladánytól Szeghalomig vezető 4212-es út, ezen érhető el a két végponti település és a 42-es és (Szeged-Békéscsaba irányából) a 47-es főutak felől is. A 4-es főútról Karcagnál letérve érhető el a 4206-os úton, a 47-esen Debrecen-Berettyóújfalu irányából pedig Darvasnál letérve a 4225-ös úton.

A Szeghalom felől érkező út jó minőségű, majd tovább Püspökladány irányában a megyehatárig még elfogadható, de onnantól Hajdú-Bihar vármegyében már rossz minőségű. A karcagi útvonal, a Karcag - Bucsa közötti útszakasz közelmúltban történt felújítása óta ugyancsak elfogadható minőségű.

Vasút

[szerkesztés]

Vasúton a város a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán érhető el, amelynek három megállási pontja is létesült itt: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Füzesgyarmati téglagyár vasútállomás, majd Füzesgyarmatfürdő megállóhely, végül Füzesgyarmat vasútállomás. A téglagyári állomás a belterület déli határszélénél volt, közvetlenül a 4212-es út mellett (már megszűnt); Füzesgyarmatfürdő a településközpont délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a "nagyállomás" pedig nyugat-északnyugati irányban helyezkedik el a központtól, ahonnan a 42 333-as számú mellékúton érhető el.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Füzesgyarmat név utótagja a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes előtag pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Az oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. Egy 1776. január 1-jén keltezett, Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.[4]

Története

[szerkesztés]

A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt.

A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.

Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sporttelep).

Az első és második világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola stb.) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Nyrt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népessége

[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 25,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 43,2% (22,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,7% volt református, 3,8% római katolikus, 1,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 35,9% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).[15]

Népességének változása az elmúlt években:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5887
5819
5774
5321
5032
4959
4944
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A város címere

[szerkesztés]

Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a bal oldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobb oldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.

Nevezetességek, turistalátványosságok

[szerkesztés]
A városháza
  • Városháza
  • Wenckheim-kastély – Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével – öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett – várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati, urológiai, valamint emésztőrendszeri- és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
  • Castrum termál kemping
  • A Szent Borbála, a bányászok védőszentje
  • Tájház
  • Szitás Erzsébet Képtár
  • Egykori zsinagóga épülete (1929) jelenleg iskola, Jókai utca
  • Zsidó temető, Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel
  • Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Neves személyek

[szerkesztés]
Újságcikk gróf Blankenstein Pálról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 250. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Békés megyei legek könyve II, Füzesgyarmat neve 55. oldal
  5. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  10. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. ↑ Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Füzesgyarmat Helységnévtár
  15. ↑ Füzesgyarmat Helységnévtár
  16. ↑ Csánki Benjámin - Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (Hozzáférés: 2017. augusztus 13.)
  17. ↑ Galambos Sándor hintókészítő
  18. ↑ Márky Barnabás a Békés Megyei Levéltár oldalán[halott link]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Füzesgyarmat&oldid=27395992”