Bonyhay Benjamin

Bonyhay Benjamin
Született	1805. október 11. Füzesgyarmat
Elhunyt	1885. szeptember 9. (79 évesen) Mezőberény
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ügyvéd, író
Sablon • Wikidata • Segítség

Bonyhay Benjamin (Füzesgyarmat, 1805. október 11. – Mezőberény, 1885. szeptember 9.) ügyvéd és megyei hivatalnok.

Élete

Atyja Bonyhay Sándor református lelkész, a gimnáziumi jogi tanfolyamot Debrecenben végezte el és letette az ügyvédi vizsgát; 1824–1825 között a német nyelv elsajátítása miatt Lőcsén élt. 1826-ban Békés megyében joggyakornokként dolgozott és 1827.-ben Mezőberényben jegyzővé választották. 1845 végén köszönt le hivataláról. 1846-ban a békés-bánáti református egyházmegyében előbb a gyomaendrődi, majd a gyulai kerületben volt iskolai felügyelő, 1848. május 9-től megyei árvaügyi számvevő, 1849 tavaszán árvaügyi főszámvevőnek választották meg. A világosi fegyverletétel után Mezőberénybe vonult vissza és mint a békés-bánáti református egyházmegye tanácsbirája részt vett a patens elleni küzdelemben.

Munkái

• A falu birája. Az 1840. országgyűlési ifjuság által alapított népkönyv-kiadó-egyesülettől első jutalomra érdemesített pályamű. Buda, 1846. (Népszerű elbeszélések II.)
• Népiskolai jutalomkönyv jó gyermekek számára. Szarvas, 1848. (3. bőv. kiadás. Arad, 1863.)
• Három komának beszélgetése a szabadságról. Debreczen, 1867.
• Könnyebb egy atyának hat gyermeket eltartani, mint hat gyermeknek egy atyát. Költői elbeszélés.
• Hasznos mulattató kisebb és nagyobb korú gyermekek számára. Debreczen, 1869.
• Jótékonyság lantja. Uo. 1874. (Népies költői beszélyei.)
• Irányadó az iskolában és az életben. Bpest, 1886. (A négy kiadást ért Népiskolai jutalomkönyv után irva és átdolgozva.)

Népies cikkeket, beszélyt és verseket közölt a következő lapokban: Vasárnapi Ujság (1858–63. 1881.), Divatcsarnok (1859.), Pesti Napló (1886. 155. 157.), Magyarország és a Nagyvilág (1868.), Békés (1875.), Békésmegyei Közlöny (1880. 161–164. sz. 1884. 89. sz.), Vas Gereben Falu Könyvébe (1851.) és Falusi Estékbe (1853–54.), Prot. Népkönyvtárba (1857.), Csokonai Albumba (1861.), Prot. Naptárba (1860. 1876–77. 1883.) és a Néptanítók Könyvébe.

Utolsó éveiben tájszavak gyűjtésével foglalkozott.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926.   → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)