Bors (Románia)
| Bors (Borș) | |||
 | |||
| A határátkelőhely | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Község | Bors | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 417075 | ||
| Körzethívószám | +40 x59[1] | ||
| SIRUTA-kód | 27640 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1350 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1103 [2] | ||
| Népsűrűség | 30,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 103 m | ||
| Terület | 43,68 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′ 01″, k. h. 21° 48′ 09″47.117015°N 21.802372°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 01″, k. h. 21° 48′ 09″47.117015°N 21.802372°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bors témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bors (románul Borș) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bihari-síkon, a nagyváradi vasútvonal mellett, Biharpüspökitől nyugatra, a román-magyar határ mellett fekvő település. Itt található az egyik legjelentősebb romániai közúti határátkelő a magyarországi Ártánd felé. Az E60-as európai út áthalad rajta, valamint itt végződik a romániai útszámozás szerinti 1-es főút (a borsi határátkelő a 642-es kilométernél található). 2020-ban átadták az új, Borsot és Nagykerekit összekötő autópálya határátkelőhelyet, ezáltal sokkal kisebb a forgalom a régi határátkelőhelyen.
Története
[szerkesztés]Bors község már a 13. században említve van a váradi regestrumban, Bursa néven. E településről vették eredetüket a Sártivánvecse nemzetségből származó Borsi család tagjai, melyek 1505-ig voltak a település földesurai.
1505-től Bors egy része a káptalan birtokába került, s birtokában volt még az 1900-as évek elején is. 1552-ben Szentiványi Ferenc lett a település földesura, később pedig az egész község a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába került.
Ide tartozott Nagy-Zomlin puszta is, mely régen egyházas község volt. 1374-ben Nagy-Zomlin a váradi székes káptalan birtoka volt. Egyházának romjai láthatóak voltak még az 1900-as évek elején is.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott. 1910-ben lakosainak száma 1014 volt, 100% magyar nemzetiségű lakossággal.
A település egy kisebb, Nagyzomlinpuszta nevű része 274 magyar lakossal Trianon után is Magyarország része maradt.
Népesség
[szerkesztés]2011-ben lakosainak száma 1306, ebből 1104 magyar anyanyelvű. A község népessége 3946 fő, magyar 3434, román 430.[3]
Nevezetességek
[szerkesztés]- A református templom építése 1790-ben fejeződött be.
- Az A3-as autópálya utolsó lejárata is itt lesz majd fellelhető.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}