Ugrás a tartalomhoz

Váradpósa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váradpósa (Păușa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségNagyürögd
Rangfalu
KözségközpontNagyürögd
Irányítószám417351
SIRUTA-kód30201
Népesség
Népesség289 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság12 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 21° 52′ 15″46.946933°N 21.870859°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 21° 52′ 15″46.946933°N 21.870859°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Váradpósa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Váradpósa (régebben Pósa, románul Păușa) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyváradtól délnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Váradpósa Árpád-kori falu. Nevét 12911294 között már említette oklevél in Posalaka' alakban.

1319-ben Pausam, Pausa, 13321337 között Pasa, 1482-ben Pousa, 1808-ban Pósa vel Poósa h., Pausa val. 1913-ban Váradpósa néven írták.

12911294 már egyháza is volt, papja ekkor 1 unciát adott a püspöknek, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék szerint pedig papja évi 16 garas pápai tizedet fizetett.

Pósa az Árpád-korban egy örökös nélkül elhalt ember birtoka volt, melyet Károly Róbert király 1319-ben Hontpázmány nemzetségbeli Gergely fia István királyi apródnak adott Som és Somogy nevű tartozékaival együtt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, dombos és völgyes helyen, 348 óhitü, 17 római katholikus lakossal, óhitü anyatemplommal. Határa 3000 hold, ... Birják a Stépán és Györffy örökösök, Sántha, Kurányi, Meszner, Körtvélyesi és Aulich családok.

A 2002-es népszámlálás szerint 288 lakója közül 269 fő (93,4%) román, 14 (4,8%) magyar, 5 fő (1,7%) pedig szlovák nemzetiségű volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Képek a görögkeleti templomról

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
  • Györffy György: Bihar vármegye

Külső hivatkozások

[szerkesztés]