Feketetót
Feketetót (Tăut) | |
Szent György ortodox fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Feketebátor |
Rang | falu |
Községközpont | Feketebátor |
Irányítószám | 417048 |
SIRUTA-kód | 27427 |
Népesség | |
Népesség | 793 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 18 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 21° 50′ 18″46.719900°N 21.838447°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 21° 50′ 18″46.719900°N 21.838447°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Feketetót (Tăut), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszalontától délkeletre, Tenkétől délnyugatra, a Fekete-Körös völgyében, Feketebátor és Feketegyörös közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Feketetót, Tóti nevét 1316-ban említette először oklevél Toty néven. 1405-ben Thoty, 1552-ben Thooth, 1587-ben Toth, 1808-ban Tóti (Fekete-) h., 1913-ban Feketetót néven írták.
Tótit a Becsegergely nemzetségbeli Apa fiai: Jakab és Gergely Kávástelekkel együtt átadták telepítésre rokonuknak, Onth-nak és Leel-nek.
Nemesi község volt, melynek egykori birtokosai a Nadányi, Bessenyey, Sztachó, Osváth, Sebess, Boczkó családok voltak. A 20. század elején pedig Sebess Gyula, Nadányi Gyula, valamint Sisáry Gyula örököseinek birtoka volt.
1910-ben 1713 lakosából 262 magyar, 1423 román volt. Ebből 25 római katolikus, 229 református, 1434 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma 1780-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.