Ugrás a tartalomhoz

Jádremete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jádremete (Remeți)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségCsarnóháza
Rangfalu
KözségközpontCsarnóháza
Irányítószám417113
SIRUTA-kód27962
Népesség
Népesség732 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 46″, k. h. 22° 39′ 23″46.846087°N 22.656266°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 46″, k. h. 22° 39′ 23″46.846087°N 22.656266°E
SablonWikidataSegítség

Jádremete falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Jád-patak völgyében, annak jobb partján, Barátka és Csarnóháza között, fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Jádremete neve 1520-ban tűnt fel először az oklevelekben Remete néven, ekkor már mint vámszedőhely volt említve.

1888-ban Remecz (Remete) néven, 1910-ben Remetelórév (Lóró-Ponor-Remecz), 1913-ban Jádremete néven említették.

Jádremete, Remete, Remetelórév egykor a püspökségi nemesek birtoka volt.

1562-ben a Cséffy és Vizessy család nyert itt királyi adományként birtokrészeket.

A 17. században Vajda Miklós és Zsigmond, később pedig a gör. katholikus püspökség voltak a birtokosai.

1910-ben 3143 lakosából 114 magyar, 32 német, 2985 román volt. Ebből 67 római katolikus, 2978 görögkeleti ortodox, 49 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Vízkitörés – a falu főútja mellett található karsztvidékre jellemző itt előtörő patak.
  • Református temploma – román-kori, melyen későbbi korra mutató, szép csúcsíves részletek is látszanak. Különösen érdekes két emelet magas tornya, csúcsíves ablakokkal és ugyanilyen ajtóval. A templom belseje teljesen át van alakítva, de falainak mészrétege alatt régi falfestmények lappangnak.
  • Görög keleti ortodox temploma – 1700 körül épült.

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]