Jádremete
Jádremete (Remeți) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Csarnóháza |
Rang | falu |
Községközpont | Csarnóháza |
Irányítószám | 417113 |
SIRUTA-kód | 27962 |
Népesség | |
Népesség | 732 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 50′ 46″, k. h. 22° 39′ 23″46.846087°N 22.656266°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 46″, k. h. 22° 39′ 23″46.846087°N 22.656266°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jádremete falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Jád-patak völgyében, annak jobb partján, Barátka és Csarnóháza között, fekvő település.
Története
[szerkesztés]Jádremete neve 1520-ban tűnt fel először az oklevelekben Remete néven, ekkor már mint vámszedőhely volt említve.
1888-ban Remecz (Remete) néven, 1910-ben Remetelórév (Lóró-Ponor-Remecz), 1913-ban Jádremete néven említették.
Jádremete, Remete, Remetelórév egykor a püspökségi nemesek birtoka volt.
1562-ben a Cséffy és Vizessy család nyert itt királyi adományként birtokrészeket.
A 17. században Vajda Miklós és Zsigmond, később pedig a gör. katholikus püspökség voltak a birtokosai.
1910-ben 3143 lakosából 114 magyar, 32 német, 2985 román volt. Ebből 67 római katolikus, 2978 görögkeleti ortodox, 49 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Vízkitörés – a falu főútja mellett található karsztvidékre jellemző itt előtörő patak.
- Református temploma – román-kori, melyen későbbi korra mutató, szép csúcsíves részletek is látszanak. Különösen érdekes két emelet magas tornya, csúcsíves ablakokkal és ugyanilyen ajtóval. A templom belseje teljesen át van alakítva, de falainak mészrétege alatt régi falfestmények lappangnak.
- Görög keleti ortodox temploma – 1700 körül épült.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro