Telkesd
| Telkesd (Tilecuș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Mezőtelegd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőtelegd |
| Irányítószám | 417589 |
| SIRUTA-kód | 31761 |
| Népesség | |
| Népesség | 720 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 21″, k. h. 22° 13′ 06″47.022435°N 22.218337°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 21″, k. h. 22° 13′ 06″47.022435°N 22.218337°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Telkesd (Tilecuș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő nyúlványai alatt, Mezőtelegdtől délkeletre, Borostelek és Serges közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Telkesd nevét 1308-ban említette először oklevél Thelukusd néven, mint a telegdi uradalom részét.
1552-ben Thelkesdh, 1692-ben Telkest', 1808-ban Telkesu val, 1913-ban Telkesd néven írták.
Telkesd a 16. században a Thelegdy család birtokai közé tartozott; de Thelegdy István hűtlensége miatt 1561-ben János Zsigmond elvette tőle és még ez évben évben két másik társával együtt Békés Gáspár szerzett reá adománylevelet.
1308-ban a Csanád nemzetségbeli Tamás comes fiai osztoztak meg a birtokon és ekkor Telkesd Pongrácnak jutott.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, hegyes, erdős vidéken, 410 ühitő lakossal, anyatemplommal. Birják gróf Kornis Károly, özvegy Gróf Haller Lászlóné, özv. Dessewffy Ignácné és Nemes Andrásné asszony.
A 19. század elején a gróf Haller család, a 20. század elején pedig Telegdy József birtoka volt.
1910-ben 870 lakosából 17 magyar, 852 román volt. Ebből 850 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma – a 16. század elején épült.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro