Kapocsány
Kapocsány (Copăceni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Szombatság |
Rang | falu |
Községközpont | Szombatság |
Irányítószám | 417456 |
SIRUTA-kód | 31075 |
Népesség | |
Népesség | 113 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′ 22″, k. h. 22° 11′ 24″46.772752°N 22.189868°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 22″, k. h. 22° 11′ 24″46.772752°N 22.189868°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kapocsány település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bihar megyében, a Királyerdő alatt, a Hollód patak jobb partján, Magyarcsékétől délkeletre, Venter és Venterrogoz között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kapocsány a fennmaradt adatok szerint II. József uralkodása alatt (1780-1790 között alakult községgé, az addig a hegyoldalakon szétszórtan élő oláh pásztorok telepeiből. Ugyanis II. József rendelete értelmében szervezték községekké a legeltető pásztorok hegyoldalakon szétszórt lakóhelyeit.
Az 1800-as évek első felében földesura Appel József és később pedig a garamszegi Géczy család volt.
Borovszky Samu az 1900-as elején írta a településről: "A Nagyvárad-belényesi vasútvonal mentén, a Topa és Hollód patak között fekvő kisközség, melynek lakosai görög keleti vallású oláhok. Házainak száma 50, lakosaié pedig 240. Postája Szombatság, távírója és vasúti állomása Szombatság-Rozog".
A trianoni békeszerződés előtt Kapocsány Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetesség
[szerkesztés]- 17. századi ortodox fatemplom[1]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Viski Károly: Erdélyi népélet. [Budapest]: [Athenaeum]. 1941.