Belényes
| Belényes (Beiuș) | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Beiuș | ||
| Beosztott falvak | Gyalány | ||
| Polgármester | Domocoș Adrian Nicolae | ||
| Irányítószám | 415200 | ||
| SIRUTA-kód | 26804 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 9415 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 490 (5%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 9745 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 494 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 191 m | ||
| Terület | 24,46 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′, k. h. 22° 21′46.650000°N 22.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 22° 21′46.650000°N 22.350000°E | |||
 | |||
| Belényes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belényes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Belényes (románul Beiuș) municípium rangú város Romániában, Bihar megyében, Trianonig Bihar vármegye járásszékhelye. 2002-ben 917 magyar nemzetiségű lakosa volt (az összlakosság 8,5%-a).
Fekvése
[szerkesztés]A Bihar-hegység alatti síkságon, a Fekete-Körös partján található, Rézbányától 30 km, Nagyváradtól 60 km távolságban. Várasfenestől 3 km-re északkeletre fekszik.
Lakossága
[szerkesztés]A ma román kisváros a Fekete-Körös-völgyi magyarság kulturális központja. A környék magyar reliktumfalvai, Magyarremete, Köröstárkány szenvedték el más, távolabbi falvakkal együtt, ú.m. Gyanta, Borossebes a román csapatok 1944-es atrocitásait.
Története
[szerkesztés]A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös és a Nyimesdi-patak mellett, a Belényesi-völgyben fekvő, gyönyörű természeti környezetű Belényes már a középkorban is kedvelt hely volt. Először a tatárjárás után, 1270-ben említik nevét a korabeli oklevelek, mikor Ladomér püspök V. István királytól bányászati jogot kapott ide.
Nevét a középkorban többféle formában írták az oklevelekben: Benenus, Belenus, Belinis és Belynes változatokban is előfordult. A 12. század végén már jelentős hely volt gazdag vas-, érc és ezüstbányákkal. 1342-ben Báthory András püspök itteni bányáinak sáfárja, Székesfejérváry Jakab nevét említik az oklevelek. A 13. században már egyházas hely volt.
A település határában, Fenes község fölött álltak Bélavár, vagy más néven a Fenesi vár romjai. A várat még a 13. században építtette Vincze, nagyváradi püspök a Belényesi-völgy megvédésére. 1294-ben Lóránt erdélyi vajda a várat eredménytelenül ostromolta. A vár várnagyai akkor Benedek fia László és Csatári Pál voltak. 1344-ben pedig Mátyás volt várnagya.
Vitéz János püspök Belényes lakosainak különleges szabadságjogokat adott, ezek között szabad bíró- és esküdtválasztási jogot és hiteles pecsétet, amelyen Szent László király mellképe és a Sigillum Oppidi Belenes körirat volt. E kiváltságokat a következő püspökök is megerősítették és még bővítették is. Vitéz János idejében a település lakosai már szőlőműveléssel is foglalkoztak. Belényesen ekkor már országos vásárokat is tartottak, melyek egy 16. századi oklevél szerint minden évben október 28-ra estek.
A 16. században Thurzó János, Körmöcbánya kamarai grófja vette át a bányák vezetését, melyek a fennmaradt adatok szerint még 1600-ban is gazdag jövedelmet adtak. Belényes 16. századi iparos céhei közül különösen az ötvösművesek és a takácsok voltak keresettek.
1598-ban, Nagyvárad ostromakor a törökök Belényest is feldúlták. 1602-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a belényesieket előbbi jogaikban ismét megerősítette. 1619-ben a várost ismét török pusztítás érte. 1660-ban Nagyvárad elfoglalásakor a török Belényest és Fenes várát is elfoglalta. A fenesi vár valószínűleg a török időkben pusztulhatott el. 1682-ben Belényest a szerbek dúlták fel, de Thököly Imre emberei Belényes és Fenes között szétverték őket. A Rákóczi-szabadságharc során, 1704. január 14-én Bóné András kuruc lovasai a belényesi csatában arattak győzelmet a császári Löffelholz tábornok felett.
A 16. században Belényes még teljesen magyar település volt, melynek lakossága a letelepülők és a bevándorlók útján növekedett. A 17. században az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá került, de a század végére ismét régi birtokosaié lett. 1680-tól 1777-ig a római katolikus püspökség volt földesura, de 1777-ben Mária Terézia a görögkatolikus püspökség uradalmához csatolta, s még a 20. század elején is a görögkatolikus püspökség uradalmi központja volt. Belényesnek a 19. század elején 2028 lakosa volt. A településhez tartoztak a 19. században még Túlkőrös, Csermely és Bankota puszták is.
1940 és 1944 között, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásakor (amely a várost román közigazgatásban hagyta), Belényes a romániai Bihar megye székhelye volt. A front közeledtével 1944. szeptember közepén a magyar honvédség előretolta vonalait a városhoz, de szeptember 24-én a szovjet csapatok súlyos harcok után elfoglalták.[3]
2003-ban kapott municípiumi rangot.[4]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus templom – 1752-ben épült.[5]
- Református templom – 1782-ben készült el.
- Görögkatolikus templom – 1800 körül épült.
- Görög keleti templom – 1784-ben készült.
- A középkori (1413) katedrális romjai
- Fenesi vár romjai (Várasfenes)
- Belényesi Városi Múzeum: A múzeum a Belényesi-Vaskohi medencére, illetve a Fekete Körös medencéjének felső szakaszára jellemző történelmi és népművészeti tárgyak vonatkozásában jelentős gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenleg, egy néprajzi gyűjteménnyel, melynek súlypontjában a népi kézműves mesterségek állnak, egy történelmi részleggel, és két, időszakos kiállításoknak helyet biztosító teremmel rendelkezik. A gyűjtemény súlypontját a néprajz és a népművészeti tárgyak képezik (mintegy 3000 darab).
Oktatás
[szerkesztés]- Samuil-Vulcan Líceum, alapítva 1828-ban.
- Pedagógiai Líceum, alapítva 1922-ben.
Ismert személyek
[szerkesztés]- Itt született 1831-ben Kuné Gyula magyar honvéd, nemzetőr őrmester; amerikai katonatiszt és újságíró.
- Itt született Zih Károly (1885–1977) magyar jogász, főszolgabíró, országgyűlési képviselő
- Itt született 1890-ben Mártonffy Károly jogászprofesszor.
- Itt született 1914-ben Gyalay Mihály levéltáros.
- Itt született 1918. február 25-én Birek László magyar orvos, orvosi szakíró, zenekritikus.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon – Harcok Nagyvárad környékén (1944. szeptember 20. – 1944. október 5.) (2002)
- ↑ LEGE nr.391 din 30 septembrie 2003 privind declararea ca municipiu a oraşului Beiuş, judeţul Bihor. Monitorul Oficial, 696. sz. (2003. október 6.)
- ↑ A belényesi római katolikus templom. In Biró József: Erdély beszélő kövei. Kolozsvár: Kriterion. 2008. 64. o. ISBN 978-973-26-0918-7
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}