Ugrás a tartalomhoz

Oláhapáti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oláhapáti (Apateu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségNagyürögd
Rangfalu
KözségközpontNagyürögd
Irányítószám417346
SIRUTA-kód30167
Népesség
Népesség468 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 17″, k. h. 21° 55′ 22″46.971445°N 21.922812°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 17″, k. h. 21° 55′ 22″46.971445°N 21.922812°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhapáti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Oláhapáti (régebben Apáti, románul Apateu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföld szélén, Nagyváradtól délre, Félixfürdőtől nyugatra, Nagyürögd, Váradcsehi és Kardó közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A falu Árpád-kori település. Nevét már 12911294 között említette oklevél villa Abbati néven.

1319-ben Apathi episcopi nostri [Waradiensis] néven említette oklevél mint a váradi püspök birtokát.

1333-ban neve a pápai tizedjegyzékben is szerepelt. Később a váradi 1. sz. püspök lett a földesura, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Oláh-Apáti 550 óhitű, 6 református lakossal, s óhitű anyatemplommal. Határa 1557 hold, ... Birtokosa a váradi deák püspök.

1910-ben 582 lakosából 20 magyar, 30 német, 532 román volt. Ebből 50 görögkatolikus, 30 evangélikus, 484 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 260 lakója közül 244 fő (93,8%) román, 4 (1,5%) magyar, 11 (4,2%) cigány etnikumú, 1 fő (0,4%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkeleti temploma 1830-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Külső hivatkozások

[szerkesztés]