Biharkeresztes

Biharkeresztes
Református templom
Biharkeresztes címere Biharkeresztes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	város
Polgármester	Dani Béla Péter (független)
Jegyző	Dr. Köstner Dávid
Irányítószám	4110
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	3853 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	84,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	49,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′, k. h. 21° 43′47.133333333333, 21.716666666667
Biharkeresztes Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Biharkeresztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharkeresztes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Biharkeresztes város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.

Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.

Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján (Tărian).

Megközelítése

Közút

A város területén nyugat-keleti irányban végighalad a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban egy ideje már észak felől elkerüli Biharkeresztes központját, a lakott területeken végighúzódó szakasza azóta alsóbbrendű útként számozódik, 42 122-es útszámmal.

A környező települések közül Komádival a 4215-ös, Ártánddal a 4218-as, Hencidával a 4817-es, Tolddal a 42 121-es utak kötik össze; Debrecentől idáig (Hosszúpályi és Pocsaj érintésével) a 4808-as út húzódik.

Vasút

A hazai vasútvonalak közül a várost a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Biharkeresztes vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Mezőpeterd vasútállomás és a már Romániában fekvő Biharpüspöki vasútállomás között található; fizikailag a város belterületének északi szélén helyezkedik el, a vasút és a 4817-es és 4808-as utak keresztezései között, közúti elérését az előbbi kettőt összekötő 48 316-os számú mellékút (Nagy Sándor utca) biztosítja.

Története

Régészeti leletek

A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók. A Nagy Farkasdombról i. e. 4000–2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.

Az ókorban itt élt népek

A nagyszentmiklósi avar kori kincs

Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.

Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok).

Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2–4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Az 5–6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét. A 7–8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon (erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír).

A honfoglalás kora

Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.

A település a középkorban

A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczi János krónikájában (1488)

A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208–1235. években e falut említi a Váradi regestrum.

Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A „Fancsal” – akkori helyesírással Fonchol – név valószínűleg az Árpád-korban használt „Fancs” (Fonch) személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.

A tatárjárás (1241–42) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.

A 13. század végén a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere. Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték.

Újkori története

Bocskai István portréja

Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított. Ekkor is a váradi püspökség birtoka, és a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.

1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomy család, Zólyomy Miklós birtoka lett.

1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, kihalt. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.

A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomy Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.)

Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.

1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.

A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.

A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.

1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.

Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.

1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.

Napjainkban Biharkeresztes mikroközpontként látja el Ártánd, Bojt, Nagykereki és Told közigazgatását közös önkormányzati hivatal fenntartásával. Jelenleg a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának, az Óvodai Társulásnak, a Szociális és Gyermekjóléti Társulásnak és a Biharkeresztes Ártánd Infrastruktúra-fejlesztési Társulásnak a székhelye. 2013 óta járási kirendeltség és kormányablak is működik a városban.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dr. Balogh Antal	független
1994–1998	Kozma Sándor	független
1998–2002	Fülöp Mihály István	SZDSZ
2002–2006		SZDSZ
2006–2010	Barabás Ferenc	független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024	Dani Béla Péter	független
2024–		független

Népessége

Biharkeresztes népességének alakulása

Év	Lakosok száma	Év	Lakosok száma
1784	1599	1941	4007
1851	2710	1949	4453
1870	2863	1960	4844
1880	2676	1970	4788
1890	2950	1980	4661
1900	3194	1990	4498
1910	3560	2001	4303
1920	3669	2004	4090
1930	4271	2009	4191
		2018	4345

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2000-es évek első évtizede végén megindult egy fokozatos bevándorlás Nagyvárad vidékéről. A jóval alacsonyabb magyarországi ingatlanárak kedvező feltételeket biztosítanak, ezért egyre több nagyváradi, újabban nem csak ottani magyarok, de románok is, települnek át, és ingáznak Biharkeresztes és Nagyvárad között.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,3% németnek, 4,6% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 39,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,9% (25,4% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% románnak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt református, 9,2% római katolikus, 1,9% görög katolikus, 1,8% ortodox, 0,2% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).

Kultúra

Visszatérő rendezvények

• A Magyar Kultúra Napja – minden év január 22. körül
• A város hete – minden év áprilisában megrendezett egyhetes programsorozat
• BIHart – református művészeti fesztivál, amelyet szintén minden év májusában rendeznek
• Bihar – Bihor Expo Határmenti Kiállítás és Vásár – a település legjelentősebb rendezvénye, amelyet minden év áprilisában a Város hete rendezvénysorozat befejező eseményeként rendeznek
• Szüreti mulatság minden év szeptemberében kerül megrendezésre
• Idősek hete – októberben rendezik
• Adventi rendezvények
• Városi karácsony
• Gárdonyi Gála – a Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI által rendezett rendezvény

Civil szervezetek

• Biharkeresztesi Városi Sportegyesület
• Biharkeresztesi Horgászegyesület
• Biharkeresztesi Polgárőrszövetség
• Biharkeresztesi Nyugdíjas Klub
• Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány
• Az Óvodás Gyermekekért Alapítvány
• Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület
• Szarkaláb Néptánc Egyesület

Keresztesi Hírek

A Keresztesi Hírek c. újság félévente jelenik meg 10-15 oldal terjedelemben. „Biharkeresztes város önkormányzati-közéleti lapja.”

Intézmények

Biharkeresztesi Szivárvány Bölcsőde és Óvoda

A 2–7 éves gyermekek számára csoportos foglalkozásokat, nevelést biztosít. Célja a sajátos nevelési igényű gyerekek készségeinek fejlesztése is. Foglalkozik szakkörök szervezésével, lehetőség van a cigány kultúra megismerésére és étkezést biztosít a gyerekeknek. 2000-ig öt, azóta hat csoport indul évente. Maximálisan felvehető létszám: 150 fő.

Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola

A 20. század elején a községben két fiú- és két lányiskola volt. Az 1927/1928-as tanévben 6 tanterem építését engedélyezték, 1963-ban pedig újabb iskolaépületet adtak át. Az 1972-ben megnyílt kollégium 1985-ben szűnt meg. 1992-ben egy 8 tantermes épületet, 1999-ben új épületszárnyat adtak át.

Gárdonyi Zoltán Református Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1997-ben jött létre Gárdonyi Zoltán Református Zeneiskola néven, azóta néptánc, kerámia, rajz, furulya és kürt foglalkozások is vannak.

BSZC Bocskai István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

Az iskola épületének régi szárnya 1969-ben, a kollégium 1997-ben épült. Az intézmény 1992-ben új profillal bővült: szakiskolai osztályok indultak (választható szakmák: festő-mázoló, burkoló, dísznövénykertész, virágkötő, számítógép-szerelő és karbantartó). A 2009/2010-es tanévtől szakközépiskolai osztály indult, a választható szakmacsoportok: kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások (előkészítés a rendőri vagy katonai pályára) és mezőgazdaság. A gimnáziumi évfolyamokon angol és német nyelvből felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára, informatikából pedig az ECDL vizsgára.

Városi Könyvtár

A könyvtár épülete 1970-ben épült, akkor Járási Könyvtárként működött. Állományában 34 ezer kötet könyv, 1670 hanglemez, 1500 db videókazetta, 1360 diafilm és kb. 100 db CD-ROM található. Több rendezvénynek ad helyet, évek óta itt tartják a Kazinczy-verseny területi döntőjét, illetve helyt ad az általános iskolások vers- és mesemondó versenyének is. A látogatóknak a könyvkölcsönzés mellett lehetőségük van videókazetták, diafilmek és folyóiratok kölcsönzésére, fénymásolásra és az internet használatára is.

Művelődési Ház

Elődjét – a Járási Művelődési Otthont – lebontották, ennek helyén épült a mai épület. A Művelődési Ház közművelődési feladatait 1999. szeptember 1-jétől látja el újra. Az épületben működik a Falugazdász Iroda és egy ügyvédi iroda is, emellett tanfolyamoknak és továbbképzéseknek is biztosít helyet.

Látnivalói

• Református templom – az épületről helyreállítási munkálatok közben derült ki, hogy egyes ablakai román stílusban épültek, ez pedig azt tanúsítja, hogy a kérdéses épületrészek még az Árpád-korban épülhettek, s a templom csak a 16. században vagy azután került a reformátusokhoz. Az épületet 1988-ban műemlékké nyilvánították.
• Katolikus templom – 1857-ben épült, amikor a katolicizmus kezdett újjáéledni a lakosság körében.
• Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra (a gimnázium előtt)
• Szent László szobra (a katolikus templom előtt)
• Osváth Pál mellszobra (az Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán) és egész alakos szobra (a városháza előtt)
• Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere)
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve (a Széchenyi és az Ady Endre utca sarkán található; Győrfi Lajos alkotása)
• Helytörténeti gyűjtemény (Ady Endre u. 12.)

Híres emberek

• A városban található Osváth Pál sírja és két szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Nagy-Sárrét történetét.
• Kőrösy Lajos (1910–) festőművész
• Itt született Járai Zsigmond (1951–) volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke
• Nagy István festőművész

Híres lelkészek

• Csizmadia Tibor iskolalelkész, lelkész
• Ember Pál lelkész, hitszónok
• Nagy Zsolt esperes, lelkész
• Nagy Gyula lelkész
• Nagy Zsoltné Kiss Katalin Gyöngyi lelkész, intézményvezető

További információk

• Biharkeresztes honlapja
• Biharkeresztes közigazgatási portálja
• Biharkeresztes friss hírei
• Biharkeresztes linkgyűjteménye
• A Bocskai István Általános Iskola honlapja régi új
• A Bocskai István Gimnázium honlapja Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Művelődési Ház honlapja