Vita:Biharkeresztes

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Tipikus síkvidéki „sakktáblás” település

Kedves Peyerk ha már védelmedbe vetted a fenti mondatot akkor fejtsd ki:

1. Miért sakktáblás? Néhány párhuzamos utca megléte hol jelent sakktáblásságot?
2. Miért tipikus? Amennyiben a sakktáblás településeket kéne bemutatni, miért Biharkeresztes lenne a példa?

Álláspontom szerint:

A sakktáblás települések rendszerint a 18.-19. századi telepítések nyomán jöttek létre. Mérnökileg megtervezett, helyi viszonyokhoz többé-kevésbé igazított négyzatrácsos utcahálózattal. Fő előfordulási területük a Viharsarok, Bácska, Bánság.

Biharkeresztes nem ilyen. A falu magja a főutca (kossuth) menti házsor, melyhez az út déli oldalán kapcsolódik egy "ófalu". A későbbi utcák a Kossuth utcával párhuzamosan települtek, azonban nem szerveződnek négyzetrácsba, láthatóan esetlegesen épültek ki, még törések is találhatók bennük. Ennek köze nincs a sakktáblához. Ellenpélda: Nyírmada. Ott a tipikus szabolcsi utcaszerkezetet támogatták meg pár merőleges utcával, de ettől még olyan messze van a sakktáblától, mint Biharkeresztes.

Tipikusnak még bajosabb nevezni. Tipikus Battonya, Csorvás, Kondoros, Kétegyháza, Végegyháza, Csabacsűd és még fél Békés megye, Bácska, Bánát... Ez közelben sincs. Ha nem 100% sakktáblát akarok mondani, legyen Gádoros vagy Nagyszénás. VT^levéltár 2010. november 5., 02:55 (CET)

Szerintem a sakktábla-típus nem csak telepítéssel alakul ki, van ennek spontán verziója is. A síkvidéki falvakban csak ott kanyarognak az utak, ahol nagyon muszáj, mert ugyan miért kanyarognának feleslegesen. L András^pankuš→ 2010. november 5., 08:58 (CET)

Síkvidéki falvakban is rendszerint kanyarognak az utak ott, ahol történelmi településmag van, egyszerűen azért, mert a nőtt településszerkezet sohasem derékszögű Az előfordul, hogy ilyen falvakhoz a 20. században tervezett, párhuzamos utcákat építettek, viszont Biharkeresztes esetében nem látszik, hogy ezt sakktáblába akarták volna szervezni, inkább ad-hoc módon nyitottak újakat amikor szükség volt rá.

• A II. KAtonai felmérés térképe nagyjából az ófalut mutatja
• A III. katonai felmérésen látszik, hogy a 20. sz. elejéig alig változott

VT

193.226.251.227 (vita) 2010. november 5., 09:44 (CET)

Nem értek egyet abban, hogy a történelmi, spontán településszerkezet sosem lehet derékszögű (persze itt nem a mértani pontosság a lényeg). Itt is látható, hogy a kanyarodás a folyó- és állóvizek miatt kényszerűségből történt, de már kétszáz éve is három párhuzamos utca alkotta a falu nagy részét. L András^pankuš→ 2010. november 5., 09:56 (CET)

Volt benne két párhuzamos utca, amit már terveztek, a főutca (mai Kossuth) nem az, nem egyenes. Az a két utca akkoriban települhetett (1860 körüli térkép, már van vasút), de a település fő tömege a főutcától délre fekvő ófalu volt.

Nőtt település pedig sosem lesz derékszögű. Sakktáblás falvaknál meg többször előfordul, hogy nem érdeklik a tervezőket a földrajzi kényszerűségek (Battonya és a Száraz-ér) de gyakrabban eleve oda telepítik a falut ahol nincs ilyen.

Továbbá:

• A halmazfalu olyan település, amelynek belső magja szabálytalan alaprajzú [...] A legarchaikusabbnak tartott típus. Tömegesen jellemző a domborzat által nem meghatározott, tehát a síkvidéki területeken.
• Későbbi eredetű a sakktábla alaprajzú falu, egymásra merőleges, derékszögű utcahálózattal. Tervszerű betelepítések útján jöttek létre, Magyarországon főleg Csongrád és Békés megyében fordulnak elő.
• [2]

VT 193.226.251.227 (vita) 2010. november 5., 11:14 (CET)

Maradjunk a WP alapszabályánál: forrás, oszt kész. – Peyerk ^vita 2010. november 5., 23:25 (CET)