Nádudvar

Nádudvar
Református templom
Nádudvar címere Nádudvar zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	város
Polgármester	Maczik Erika (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4181
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	8066 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	38,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	294,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 10′47.416666666667, 21.166666666667
Nádudvar Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nádudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nádudvar város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Fekvése

A Hortobágy tájegység déli részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 40 kilométerre nyugatra. Különálló településrésze Mihályhalma, mely a központjától légvonalban körülbelül 7-8, közúton nagyjából 10 kilométerre fekszik nyugati irányban. Közigazgatási területének nyugati fele nagyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park részterülete, s ily módon természetvédelmi oltalom alatt áll.

A közvetlenül határos települések: észak felől Hortobágy, északkelet felől Nagyhegyes, kelet felől Hajdúszoboszló, délkelet felől Kaba, dél felől Püspökladány, délnyugat felől Karcag, nyugat felől Kunmadaras, északnyugat felől pedig Nagyiván.

Megközelítése

Az országos főutak elkerülik Nádudvart, a település közúton csak mellékutakon érhető el. Püspökladánnyal és Nagyhegyessel, illetve a Hortobágyot átszelő 33-as főúttal a 3405-ös, Hajdúszoboszlóval a 3406-os, Kabával és Földessel pedig a 3407-es út köti össze. Mihályhalma a városközpont felől a 341 111-es számú mellékúton érhető el.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 4-es főút, amelyről Püspökladánynál letérve lehet eljutni a városba.

Vasútvonal ma már nem érinti, de az 1970-es évekbeli megszüntetéséig elérhető volt vasúton is, a mai Budapest–Záhony-vasútvonal egy rövid szárnyvonalán, a Kaba–Nádudvar-vasútvonalon. A vonalnak három megállási pontja is volt Nádudvar területén: Bojár-Hollós megállóhely (az azonos nevű tanyacsoport mellett), Nádudvar alsó megállóhely [1940-ig Nádudvar megállóhely] a belterület déli széle közelében, valamint a végállomás, Nádudvar vasútállomás, a központ keleti részén (a mai Kiskert utca és Bem József utca kereszteződése közelében, a KITE Zrt. telephelyének területén). Egy bizonytalan adat szerint még régebben egy keskeny nyomtávú vasútvonala is volt, mely a központtól Mihályhalmáig vezetett.

Története

Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. A városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg.

Különleges események a városban

• Mátyás király és az általa felemelt, az erdélyi lázadásból hamar kihátráló Szapolyai Imre közt a megegyezésre legkésőbb 1468 februárjában, a király Erdély felől Budára vezető útján, Nádudvaron került sor.
• Fráter György, szakítva korábbi törökbarát politikájával 1549-ben titkon egyezséget kötött Ferdinánd biztosaival Nádudvaron, amelynek lényege, hogy a pálos szerzetes kötelezte magát arra, hogy átadja Erdélyt és a koronát a Habsburg uralkodónak, cserébe viszont János Zsigmond számára két sziléziai hercegséget, Oppelnt és Ratibort, a maga számára az esztergomi érsekséget, a bíbornoki süveget, valamint a kincstartóságot kéri, az özvegy királynénak, Izabellának pedig 100 000Ft-ot biztosít. A szerződés végrehajtása miatt Ferdinánd erős sereget fog küldeni Erdélybe.
• 1711 januárjában Nádudvaron találkozott Pálffy János császári főparancsnok Komáromi György debreceni főbíróval, aki a találkozó után a megegyezés hívévé tette Károlyi Sándort a szövetkezett rendek képviselőjét, közvetlen a Szatmári béke megkötése előtt.
• Az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány Debrecenbe költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.
• Nádudvaron, 1849 március 21. Kossuth tudtul adja a seregvezéreknek Bem újabb erdélyi diadalát^[forrás?]

• 1904. június 1-jén nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely a Budapest–Záhony-vasútvonalhoz kapcsolta. A vonal 1971. december 31-éig üzemelt.
• 1909-ben Debreczen sz. kir. város Múzeuma a nádudvari ref. egyháztól megőrzés végett letétben kapott egy XV. századbeli rézkelyhet, egy XVII. századbeli alakokkal díszített aranyozott ezüst poharat, egy verejtékes ezüst poharat 1664-ből s egy hímzett úrasztali patyolat terítőt.^[forrás?]
• A debreceni múzeum ásatásának eredményeként Nádudvar melletti Töröklaponyag halmon 1964 őszén egy X— XI.századi temető összesen 52 sírját tárták fel. A koponyák egy részén szimbolikus trepanáció (jelképes koponyalékelés) figyelhető meg. A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avar kori esetet. A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt. A megfigyelhető remek gyógyulási arányt a “nyugati” orvostudomány a XX. század közepéig nem tudta megközelíteni sem.^[forrás?]

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet(ek)	Megjegyzés
1990–1994	Korcsmáros Sándor	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		MSZP
2006–2010	Beke Imre	független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024	Maczik Erika	független
2024–		független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	8887	8786	8636	8379	8224	8164	8066
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5%, református 23,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (26,1% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,8% volt református, 3,1% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 42,3% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).

Turizmus

• Nádudvari Termál- és Strandfürdő. Kevesen tudják, hogy először Nádudvaron végezett fúrásokat Pávai-Vajna Ferenc Geológus az 1920-as években. Majd mikor itt megtalálta a termálvizet és nem engedték meg, hogy fürdőt hozzon létre, Hajdúszoboszlón próbálkozott meg.
• A 300 éves múltra visszatekintő fekete kerámia korábban a mindennapok kelléke volt, amivel hírnevet vívott ki magának a város. Mára jobban előtérbe került a népművészeti szerepe, ezáltal idegenforgalmi jelentősége.
• Minden évben megrendezésre kerül két nagy érdeklődéssel kísért kulturális rendezvény: áprilisban a Pásztornap a kihajtásünnephez kapcsolódóan, szeptemberben a Városnap, a népi kismesterségek hagyományainak jegyében (a város különlegessége az itt működő Népi Kézműves Szakiskola.)

Nádudvari Települési Értéktár

Települési érték megnevezése:

• Fazekas dinasztia által készített nádudvari fekete kerámia
• A Nádudvari Élelmiszer Kft. ”Nádudvari” brandje
• Nádudvari református templom és a régi parókia műemlék épületei
• Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium
• Nádudvari gyógyvíz és fürdőkultúra
• A Szent Kereszt felmagasztalása nevére szentelt római katolikus templom épülete
• Kövy Sándor iskolateremtő
• Nádudvari félfordulós tánc

Híres nádudvariak

Itt születtek

• Kőődi Lázár Miklós (1814–1885) költő, iskolaigazgató, nagyváradi plébános és tiszteletbeli kanonok
• Zöldi Miklós (1821–1876) színész
• Molnár Endre (1826–1908) okleveles ügyvéd, országgyűlési képviselő földbirtokos
• Bárány József (1856–1916) kecskeméti főrabbi, egyházi író
• Frank Ödön (1859–1941) magyar orvos, higiénikus.
• Forrai Miklós (1869–?) zeneszerző
• Schwarz Gábor (1872.12.13–?) zágrábi főrabbi, egyházi író
• Bárány Dezső, volt segédjegyző és takarékpénztári főkönyvelő. 1876-ban született Hajdúnádudvaron.
• Ladányi Imre (1877–1949) színész, rendező, prózaíró
• Marosi Géza (1889–1951) színházi főigazgató, jellemszínész
• Mezey Sándor, néhol Mezei Sándor névformával is (1884 – Buenos Aires, 1968) zsidó származású magyar költő.
• Ludmann László (1921–2015) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló
• Kovács Imre (1924–2007) fuvolaművész és -tanár.
• Szabó István (1924–2017) az egykori híres Vörös Csillag MGTSZ elnöke, volt országgyűlési képviselő, MSZMP KB- és PB-tag
• Oláh István (1926–1985) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
• Mészáros János (1927–2018) a város díszpolgára, akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora
• Molnár János (1927–1990) magyar főiskolai tanár, történész, művelődésügyi miniszterhelyettes
• Beke Albert (1934–) magyar irodalomtörténész, kritikus
• Rózsa Erzsébet (1945–) a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének emeritus professzora
• Kovács István (1950) olimpiai bronzérmes, szabadfogásban máig az egyetlen világbajnok magyar birkózó
• Papp Gyula (1951–) rockzenész, zeneszerző, az Újszínház zenei vezetője
• Popovics Lőrinc (1953–) szobrász
• Szathmári János (1969–) világválogatott kézilabdázó
• Török Lajos (1969–) KEK-győztes (1992) válogatott kézilabdázó

A városhoz kötődnek

• Lukács Dénes (Nagyvárad, 1816 – Nádudvar, 1868. ápr. 1.): 1848-as honvéd tüzérezredes, a magyar tüzérség megteremtője. A tüzértiszti isk. elvégzése után a bécsi felső tüzér isk. tanára lett, 1848-ban a honvédtüzérség megszervezését és műszaki kiképzését bízták rá. Írt egy tüzérségi kézikönyvet, amelynek alapján oktatták a honvéd tüzértiszteket. Világos után Aradon halálra ítélték, de kegyelmet nyert, s ítéletét több évi várfogságra változtatták. Fogsága alatt földgömbök készítésével foglalkozott. Amikor kiszabadult, Nádudvaron telepedett le, községi árva gyám lett. A korabeli kútfők alapján elkészítette az Első magyar földtekét (1840).
• Osváth Lajos - Apja O. Dániel tanító. Kondó, Borsod m., 1830. jan. 3., ref. A miskolci gimnáziumban végez. Tanító. Nőtlen. (Felesége Micskey Karolina lett, meghalt Nádudvar, 1907.) 1848 júniusában beáll a Kassán alakuló veres sipkás 9. honvédzászlóaljhoz.1849. ápr. 30. őrmesterként kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Jún. (1.)- hadnagy, végül főhadnagy alakulatánál a III. hadtestben. Világosnál teszi le a fegyvert.Bujkál, 1852- teológushallgató Debrecenben. 1857- tanító, majd lelkész Hódmezővásárhelyen, 1865- Békésen, 1867- haláláig Nádudvaron. 1890. a Debrecen városi Honvédegylet tagja. † Nádudvar, 1890. márc. 29.
• Straub Sándor (1857–1923) tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök
• Kacsó Sándor (Szentgerice, 1896. márc. 18. – Nádudvar, 1962. márc. 14.): agronómus, Kossuth-díjas (1958). A mezőgazdasági ak.-t Kassán és Kolozsvárott végezte, ahol 1919-ben oklevelet nyert. Ezt követően gr. Teleki Béla erdélyi birtokán volt gazdatiszt. A II. világháború idején szovjet hadifogságba került. 1947-ben Hercegszántón telepedett le, s itt gazdálkodott, majd 1951– től a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet agronómusa. Felismerve az anyagi érdekeltség fontosságát, 1953-ban bevezette a premizálási rendszert, amely országosan mint „nádudvari módszer” vált ismertté.
• Bangóné Borbély Ildikó (1972–) óvónő, politikus, 2014 óta a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő, 2016 és 2022 között a párt elnökségi tagja
• Polgár Csaba (1982) színész, rendező
• Nagy Kornél (1986–) NB1-es gólkirály, válogatott kézilabdázó
• Kiss Éva (1987–) Eb bronzérmes (2012) válogatott kézilabdázó
• Hornyák Dóra (1992–) 2-szeres BL győztes (2013, 2014) válogatott kézilabdázó
• Örvendi Cintia (1990-) modell, színésznő, műsorvezető, rendezvényszervező, vezetésszervező

A város díszpolgárai

• Megay Károly mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró-szakújságíró, 1935-től két parlamenti cikluson át a nádudvari választókerület országgyűlési képviselője.

Nádudvari anekdoták

• Szép Ernő édesapja biztosítási ügynökként járta a környéket. „Jött azért a házhoz két pengő, négy pengő, öt pengő, tíz pengő is sok hosszú türelem után; egyszer tán a harmadik nyáron a nádudvari patikus kétezer forintra biztosította az egyetlen kisleányát, avval apám egyszerre húsz forintot szerzett, mert az ügynöknek minden száz forint után egy pengő forint járt a biztosított összegből, azt kézhez kapta miután az iratok rendbe jöttek a debreczeni főügynökségen. Ilyen nagy szerencséről se azelőtt se azután való esztendőkben nem hallottam apámtól egyszer se. Ez után a nevezetes biztosítás után apám a Bajom fiskális úr tanácsára dublé arany láncot vett a szilvahelyi órásnál az ezüst órája mellé (addig mindig nyakba akasztott fekete zsinóron tartotta az órát) hogy avval járja majd ezután a községeket.” (Nyugat, 1934. 2. szám)
• A nádudvari módszer: Szabó István szerint „Az új rendszerben a téesz gondoskodott a szántásról és a vetésrõl, majd a kapálást és a behordást az egyes családok vagy rokonsági csoportok végezték az általuk igényelt és kapott területen. Akkor és annyiszor kapáltak, amikor és ahányszor akartak. Viszont bármilyen volt a termés, annak 20 százaléka illette õket a munkaegységen felül. Addig csak akkor fogtak a kapáláshoz, ha az utolsó, a leglustább brigádtag is feltûnt a láthatáron. Mostantól napfelkeltétõl a mezõn voltak, és senkire sem vártak.”
• A nádudvari hízók: 1863-ban a keleti marhavész a Tekin­tetes Rab János úr százöt darab nagy jószágából huszonötöt hagyott meg. A többit szőröstől­ bőröstől elásták a kiégett földbe, szerencsére a disznóknak nem volt semmi bajuk. Az aszály miatt nem termett a kukorica jól, így kérdéses volt, hogy meghíznak e a disznók a télre. Az öreg Zsidó Jóska, a hortobágyi híres számadó kondása azt mondta- „Szalonna? Disznótor? Ehehe! Senkinél sem lesz több, mint tekintetes uramnál.” – Az elszámolásnál viszont közölte, hogy hogy „tengeritörés után elloptak a nyájból huszonöt darab disznót…” Az öreg számadó tanácsolta, a tekintetes Rab János úrnak hogy a disznók esetét jelentse szolgabírónál, aki a Gyuri kondás bemon­dásával, aki az anyja után félig-meddig maga is nádudvari volt huszonhárom darab hízott disznót szedetett össze a megjelölt gazdáktól. Az ér­dekelt betyáros hirű nádudvari hajdúk még örültek, hogy szárazon szabadultak a bajtól. Az öreg Zsidó Jóska hortobágyi számadó jö­vendölése beteljesedett. Lett disznótor, lett szalonna bőven a Tekintés Rab János úrnál. A tekintetes úr azért meg kérdezte, hogy is esett a soruk ezeknek a nád­udvari hízóknak? „Annyit mondok tekintetes uramnak, ez a Gyurka nem szamár ember a kondások kö­zött. Arra alkalmas éjszakákon huszonöt darab válogatott disznót hajtogatott be Nádudvarra és az ösmerős gazdáknak az udvarára hol két, hol három disznót eresztgetett be. Derék népek ezek a nádudvari hajdúk. A betévedt disznók gazdája után egyik sem kereskedett. Ólba zár­ták a disznókat. A jó disznótor reményében becsületesen gondjukat viselték. S talán jól vélekszem, hogy tekintetes uram sem panaszkodhatik különösebben a nádudvari hízók felől.” (VASÁRNAPI ÚJSÁG 42. SZÁM. 1911- 58. évf.)
• „Megszokta már a bajt, mint Nádudvar az égést": Amikor még Nádudvaron a házaknak nem csak a fedele volt nádból, hanem tapasztott nádból készült a kemence és a pendelykémény is; az ól és annak kéménye is, amely alatt, a lovak faránál, éjszakákon át viháncoló legények tüzelgettek. Sőt, még az udvarok kerítését, az ún. „berenát” is nádból ültették egy-egy tűzi veszedelem sokszor a falu felét elhamvasztotta, ha egyik házról a másikra fújta, seperte a táborszájú szél. Ilyen minden esztendőben adódott egy-egy nagyobbacska, a falu népét összeszalasztó tűzeset. Ezért mondják a Sárréten az ügyes bajos emberre, hogy „megszokta már a bajt, mint Nádudvar az égést”.

Testvérvárosai

• Szalárd, Románia (2007 óta)
• Urzędów, Lengyelország (2000 óta)

Nádudvar megjelenése irodalmi művekben

• Magyarország és Erdély képekben. Köt. 1-4 https://books.google.hu/books?id=hz3Ulld_i8wC&lpg=RA1-PA13&ots=sasKKyyZoS&dq=n%C3%A1dudvar%20t%C3%B6r%C3%B6k%20id%C5%91kben&hl=hu&pg=RA1-PA13#v=onepage&q&f=false
• Salánki György: Historia cladis Turcicae ad Nadudvar http://mek.oszk.hu/12000/12039/html/index.html

További információk

• Nádudvar város önkormányzatának honlapja Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nádudvar.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Nádudvar város fürdőjének egykori honlapja
• Nádudvar az Utazom.com honlapján