Ugrás a tartalomhoz

Hajdúsámson

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúsámson
Légifotó
Légifotó
Hajdúsámson címere
Hajdúsámson címere		 Hajdúsámson zászlaja
Hajdúsámson zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDebreceni
Jogállásváros
PolgármesterAntal Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4251
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség14 170 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség187,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′, k. h. 21° 46′47.600000°N 21.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 21° 46′47.600000°N 21.766667°E
Hajdúsámson (Hajdú-Bihar vármegye)
Hajdúsámson
Hajdúsámson
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúsámson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúsámson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajdúsámson város Hajdú-Bihar vármegyében, a Debreceni járásban. A legnagyobb olyan település Magyarországon, ahol több férfi él, mint nő.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföld határ menti térségében, Debrecentől 10 kilométerre északkeletre helyezkedik el. Jól megközelíthető a térség fontosabb városai felől. mind közúton, mind pedig vasúton.

Részei Martinka, Melegoldal, Oncsatelep és Sámsonkert. Melegoldal (vagy Melegoldal tanya) 3 kilométerre délkeletre fekszik Hajdúsámsontól.[4]

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 471-es főút, amely korábban átszelte a várost, ma nyugat felől elkerüli azt; a korábbi belterületi szakasz ma mellékútként a 4931-es útszámozást viseli. Hajdúhadházzal a 4902-es, Vámospérccsel a 4908-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Hajdúsámson vasútállomás a központ északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4931-es útból kiágazó 49 303-as számú mellékút (Kossuth utca) biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Hajdúsámson (Sámson) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907-ben előkerült, i. e. 2. évezredből származó leletek is bizonyítanak.

Árpád-kori település, nevét már 1213-ban említették a Váradi regestrumban. A 14. században a debreceni uradalom tartozéka. A 17. század elején megoszlott a bajomi és a diószegi uradalom között. Debrecen városa a 17. században a tudatos terjeszkedés révén jóformán az egész falu birtokosa lett. Jövedelme a református kollégium fenntartására szolgált.

Az addig Bihar megyéhez tartozó község 1876-ban az akkor szervezett Hajdú megye része lett, majd 1950-től Hajdú-Bihar megye Debreceni járásához tartozott. A település 2004-ben városi rangot kapott.

Egyéb érdekességek

[szerkesztés]

2011. február 17-én itt mérték Magyarországon az év legvastagabb hótakaróját. A hó vastagsága elérte az 54 centimétert.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Kiss Géza független[6]
1994–1998 Hamza Gábor MSZP[7]
1998–2002 független[8]
2002–2006 független[9]
2006–2010 Andó Lászlóné Fidesz[10]
2010–2014 Hamza Gábor független[11]
2014–2019 Antal Szabolcs Fidesz-KDNP[12]
2019–2024 Fidesz-KDNP[13]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Népesség

[szerkesztés]

2012-es adatok szerint a lakónépesség 13 105 fő, a lakások száma 4 280.[14]

Népesség éves %-os változása
  • [1870-1880] -0.6 %/év
  • [1880-1890] +0.81 %/év
  • [1890-1900] +1.13 %/év
  • [1900-1910] +0.89 %/év
  • [1910-1920] +0.85 %/év
  • [1920-1930] +1.16 %/év
  • [1930-1941] +0.98 %/év
  • [1941-1949] -0.12 %/év
  • [1949-1960] +0.65 %/év
  • [1960-1970] -0.64 %/év
  • [1970-1980] +0.45 %/év
  • [1980-1990] +0.12 %/év
  • [1990-2001] +2.97 %/év
  • [2001-2011] +2.09 %/év
  • [2011-2015] -0.32 %/év
  • [2015-2017] +4.46 %/év

Lakosságszáma

[szerkesztés]

Népcsoportok

[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

2011-ben a népszámlálás adatai alapján a település 13 128 lakosának 88,38%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A cigány nemzetiséghez tartozónak 629 fő vallotta magát, ami a település lakosságának 4,79%-a.

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% ukránnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt református, 6,2% római katolikus, 4,7% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Kaláni vaskályha a 19-20. század fordulójáról
  • Jelentős bronzkori emléke az 1907-ben előkerült ún. „hajdúsámsoni kincs”, amely tizenkét harci baltából és díszes kardból áll, és jelenleg a debreceni Déri Múzeumban van kiállítva.
  • Emléktölgy: Hajdú-Bihar vármegye védett természeti értéke.
  • Kályhamúzeum – Bardi János kályhagyűjtő öntöttvaskályha gyűjteménye a régi mozi épületében, ahol 190 különböző öntöttvaskályha, csápos- és kerekes öntöttvaskutak, öntöttvas vasalók vannak kiállítva.
  • Református templom. 1800 körül kezdték el az építését.

Itt született híres személyek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2018.xlsx
  4. ↑ Explore Melegoldal in Hungary (angol). Tripmondo. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  5. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  8. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  9. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  10. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  11. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  12. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  13. ↑ Hajdúsámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
  14. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  15. ↑ Hajdúsámson Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajdúsámson&oldid=27337671”