Királyhágó
Királyhágó (Bucea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Körösfeketetó |
Rang | falu |
Községközpont | Körösfeketetó |
Irányítószám | 407441 |
SIRUTA-kód | 57181 |
Népesség | |
Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 8 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″46.949130°N 22.694811°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″46.949130°N 22.694811°E | |
Királyhágó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhágó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Királyhágó (1899-ig Bucsa, románul Bucea) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bánffyhunyadtól 33 km-re északnyugatra, a Király-hágó alatt, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven.
Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepűelve. A hágó magassága 582 m, az alatta található településen 1791-ben épült ortodox fatemplom található.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „...158 óhitű lakossal, anyatemplommal. Sovány kősziklás határ. Sok erdő. Birják Eördög és Bagossy családok.”
1910-ben 924 lakosából 78 magyar, 114 szlovák, 731 román volt. Ebből 136 római katolikus, 29 református, 725 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Király-hágó
- Görögkeleti (ortodox) fatemploma 1791-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro