Mezőkeszü
| Mezőkeszü (Chesău) | |
.JPG) | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Mócs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mócs |
| Irányítószám | 407422 |
| SIRUTA-kód | 58650 |
| Népesség | |
| Népesség | 313 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 285 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 4,23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 74 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 07″, k. h. 24° 00′ 37″46.818718°N 24.010195°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 07″, k. h. 24° 00′ 37″46.818718°N 24.010195°E | |
 | |
| Mezőkeszü weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeszü témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőkeszü (románul: Chesău) település Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 42 km-re keletre, Mócs, Magyarpalatka és Mezőgyéres közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 1312-ben Kezw néven említették először (Dl. 30 598). Későbbi névváltozatai: 1332-ben Kezev, Kezy, Gezev, Kezu.
A település – nevéből következtetve – a Keszi törzsbeli vitézek, utóbb várjobbágyok települése volt. 1312-ben már említették a Keszi-erdőt a Kamarás és Palatka közötti határ megvonásakor, 1334-ben pedig határjáráskor e helyen Wass Miklóst említették birtokosként. Az 1332–1335-ös pápai tizedjegyzék ugyancsak említette, mely szerint papja 1332-ben 16 új báni, 1333-ban 15 keresztes báni, 1334-ben 8 keresztes den, 9 kisden, 1335-ben 20 den pápai tizedet fizetett.
A középkorban lakossága római katolikus volt, mely a reformáció idején felvette a református vallást.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 682 lakosa volt, ebből 542 magyar, 96 román, 38 cigány és 6 német nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 362 lakosából 329 magyar, 33 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]
- Református temploma már a 14. század közepén állt, román kori, a 15. század elején nagy mértékben átépítették, ekkor gótikus jegyeket is kapott. A templom legegyedibb része a reneszánsz díszítésű déli kapu. A keretén leveles, indás füzérdíszítés van, a párkány közepén és sarkain faragott angyalfejekkel. Stílusát tekintve észak-olaszországi hatást mutat, de két helyi mesterember munkája, mint azt a rajta levő felirat is elárulja: "Hanc postem fererunt fabricari Antonius Veres, Thomas Novai, 1521."
A templomnak még középkori emléke egy kőből készült keresztelőmedence.
Nevezetes esemény Mezőkeszün
[szerkesztés]A vidéket érintette az 1883-as mócsi meteorithullás, amely a Mezőség területén 9 falu térségében mintegy 300 kilogrammnyi meteoritanyagot hozott. Mócson és Vajdakamaráson kívül Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Marokháza települést érintette a szóródási ellipszis.
Ismert emberek
[szerkesztés]- Itt született 1883. december 10-én Járai István, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgató-pedagógusa, publicista.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}