Mocsi járás
| Mocsi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Kolozs vármegye |
| Járási székhely | Mócs |
| Települések száma | 24 (1913)[1] |
| nagyközségek | - (1913)[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 451 fő (1910) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Mocsi járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Mócs székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs megyében fekszik.
Fekvése
[szerkesztés]
A Mocsi járás Kolozs vármegye központi részén, a megye északi határától a déliig terült el. Nyugaton a Kolozsvári járás, északon Szolnok-Doboka vármegye, keleten a Nagysármási járás, délen Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Mócs a járás keleti részén található.
Története
[szerkesztés]1857-ben 29 község alkotta és a Dézsi kerülethez tartozott.[2]
1920 és 1925 között tizennyolc településsel a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Mociu néven.[3] 1925-ben tizennégy község alkotta, székhelye továbbra is Mócs volt.[4] 1930-ban huszonnyolc település tartozott hozzá.[5] A második bécsi döntést követően, 1942-ben 16 településsel Kolozs-Torda megye része volt,[6] a második világháborút követően, 1948-ban 11 községgel Kolozs megyéhez tartozott.[7]
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 21 451 lakosa volt, ebből 10 322 görögkatolikus, 4738 görögkeleti, 4504 református, 792 unitárius, 570 római katolikus, 513 izraelita, 12 evangélikus.[8] A lakosság 68,0%-a román, 28,9%-a magyar, 0,5%-a német, 2,6%-a más anyanyelvű volt.[9]
Települései
[szerkesztés]Az 1913-as helységnévtár szerint a járást nyolc körjegyzőségben huszonnégy község alkotta:[1]
| körjegyzőség | település | lélekszám |
|---|---|---|
| Gyulatelkei kj. | Gyulatelke | 528 |
| Marokháza | 477 | |
| Visa | 617 | |
| Magyarfrátai kj. | Aranykút | 1035 |
| Berkenyes | 719 | |
| Magyarfráta | 2262 | |
| Magyarkályáni kj. | Báré | 835 |
| Kötelend | 897 | |
| Magyarkályán | 1268 | |
| Magyarpalatkai kj. | Légen | 454 |
| Magyarpalatka | 1268 | |
| Magyarpete | 270 | |
| Magyaszováti kj. | Magyarszovát | 2216 |
| Mezőgyéres | 468 | |
| Vajdakamarás | 1147 | |
| Mezőszavai kj. | Kisbogács | 240 |
| Mezőszava | 514 | |
| Omboztelke | 411 | |
| Mezőszopori kj. | Mezőőr | 1078 |
| Mezőszopor | 914 | |
| Mocsi kj. | Botháza | 497 |
| Mezőkeszü | 682 | |
| Mócs | 2229 | |
| Tótháza | 428 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463
- ↑ Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest: Heckenast. 1857. 169. o.
- ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.
- ↑ Nicolae Istrate: Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Românească. 1925.
- ↑ AZ 1930. ÉVI ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS anyanyelvi /nem nemzetiségi/ adatai/ Kolozs vármegye. library.hungaricana.hu (1940)
- ↑ Decizie referitoare la noua împărțire în plăși a comunelor județului Cluj-Turda. In Codul general al României (Codurile, Legile și Regulamentele în vigoare 1856-1942) Vol. XXX. București: Monitorul Oficial și Imprimeriile Statului. 1942. 514. o.
- ↑ Deciziunea 1687. a Ministerului de Afaceri Interne: Împărțirea ad-tivă a județului Cluj. Monitorul Oficial, CXVI. évf. 91. sz. (1948. április 17.)
- ↑ Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 272. o. ISBN 9632154193
- ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 376. o. ISBN 9632151046
.svg){kind=small}
