Feketelak (Kolozs megye)
| Feketelak (Lacu) | |
 | |
| Szent Paraszkiva-fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Gyeke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyeke |
| Irányítószám | 407302 |
| SIRUTA-kód | 57868 |
| Népesség | |
| Népesség | 267 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 171 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 318 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 06″, k. h. 24° 06′ 27″46.885050°N 24.107563°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 06″, k. h. 24° 06′ 27″46.885050°N 24.107563°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Feketelak falu Romániában, Kolozs megyében. Közigazgatásilag Gyekéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A falu a megye keleti részében fekszik, szomszédos Búzával, Gyekével, Melegföldvárral, Katonával és Vasasszentgotthárdal. Szamosújvártól 28 km-re található.
Története
[szerkesztés]A falu lakosai kezdettől fogva magyarok voltak, s mint ilyen települést pusztították el 1601–1603 közt úgy, hogy nem maradt meg több 5 léleknél, s nemesi udvarháza is rommá vált, lakóival együtt. A románság a 18. század elején kezdett ide betelepedni. A községnek a 20. század elején majdnem kétharmada magyar nemzetiségű volt. Feketelak a szőlőtermesztéséről híres, régebben a faluban borkészítéssel és borkereskedéssel foglalkoztak. Református temploma 1884-ben épült. Román fatemploma műemlék. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye, 1940 és 1944 között Szolnok-Doboka vármegye része.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve onnan ered, hogy régebben egy tó volt a falu helyén, és mivel ez a tó kiszáradt, a menekülő magyar és román családok arra a helyre építettek maguknak sátrakat, majd később házakat.
Népesség
[szerkesztés]A 20. század kezdetén a lakosságszám elérte a 845 főt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakosból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű.
Hagyományok
[szerkesztés]Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzos szakemberek, etnográfusok, táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos hangulata széles körben ismertté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek/jelentenek. A feketelaki Kissek tánca, a Balla nemzetség énekei messze földön ismertek. A faluban még őrzik a hagyományos életrendhez kötődő szokásokat. Ilyen a jellegzetes helyi konyha (túrós puliszka, bálmos, töltött káposzta, tyúkleves, lepények), és a jellegzetes szilvapálinka.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Kiss Sándor (1946–2012) informatikus.
Látnivalók
[szerkesztés]- Faluház
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
