Ugrás a tartalomhoz

Kallós Zoltán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kallós Zoltán
2006-ban
2006-ban
Született1926. március 26.
Válaszút
Elhunyt2018. február 14. (91 évesen)[1]
Válaszút
Állampolgárságaromán[2]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • néprajzkutató
  • népzenegyűjtő
IskoláiGheorghe Dima Zeneakadémia (–1955)
Kitüntetései
SírhelyeHázsongárdi temető
Írói pályafutása
Alkotói évei1943–2018
Fontosabb műveiBalladák könyve (1970)
Világszárnya: moldvai magyar népmesék (2003)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallós Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.[1]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le, valamint 26 kazettát és számos CD-t jelentetett meg. Nagy szerepet játszott az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében.[3]

Életpályája

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön folytatta, Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett (1946). Tanítóként dolgozott a kalotaszegi Magyarvistán (1946–50) és a moldvai Lészpeden(wd) (1956–57), közben elvégezte a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémiát (1955), szakirányító a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házánál (1957–58), 1958-ban rövid időre bebörtönözték politikai nézetei miatt, újra tanító, majd faipari vállalati alkalmazott Gyimesben (1959–68). Szabad művészi pályára lépve a kolozsvári ifjúsági táncház mozgalom egyik tanácsadója lett.

Első írását a Kolozsvári Református Kollégium Remény című diáklapja közölte (1943). Néhány tanulmánya és cikke a Művelődés és Utunk, a budapesti Néprajzi Közlemények és Tánctudományi Tanulmányok, a kecskeméti Forrás, a debreceni Műveltség és Hagyomány hasábjain jelent meg.

A Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtötte a folklórnak úgyszólván minden műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve (Szabó T. Attila gondozásában és bevezető tanulmányával, 1970) Budapesten három új kiadást ért meg (1973, 1974, 1977). Tartalmával – 259 ballada és további 8 ballada meseváltozata – a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, mennyiségi értékét pedig megsokszorozza minősége: négy néprajzilag jelentős táj balladaköltészetének újabb termésével együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg a művelődés számára, jórészt dallamokkal. Új guzsalyam mellett című másik könyve (1973) egy klézsei öregasszony, a 76 éves Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa énekes repertoárjának (balladák és dalok) monografikus gyűjteménye: szövegtár dallamokkal és hanglemezmelléklettel, egyszersmind első kísérlet a magyar balladakutatásban egy személyi monográfia összeállítására.

1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt,[4] amelynek keretében szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezik meg Válaszúton bentlakásos rendszerben, s ezen kívül foglalkozásokat tartanak számukra, megismertetik velük a hagyományos eszközöket, mesterségeket, népdalokat, néptáncokat. Az alapítvány ma is hatékonyan működik, évente számos népzenei tábort szervez. Életének utolsó évtizedeiben Kallós Zoltán Kolozsváron és Válaszúton élt és alkotott.

A halála után megjelent „Homo históriák – kilépni a láthatatlanságból” című kötetben megjelent interjúban vallott homoszexualitásáról. A Ceaușescu-korszak titkosszolgálata, a Securitate előtt ismert volt Kallós melegsége, amiért a román hatóságok többször is meghurcolták, börtönben is ült miatta.[5]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Balladák könyve: Élő hazai magyar népballadák. Kallós Zoltán gyűjtése; Szabó T. Attila gondozásában. Bukarest: Kriterion. 1970
    • Balladák könyve: Élő hazai magyar népballadák. Kallós Zoltán gyűjtése; Szabó T. Attila gondozásában. Bukarest: Kriterion. 1971
    • Balladák könyve: Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák. Budapest: Magyar Helikon. 1973
    • Balladák könyve: Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák. Budapest: Magyar Helikon. 1974 ISBN 9632073053
    • Balladák könyve: Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák. Budapest: Magyar Helikon. 1977 ISBN 9632073967
  • Új guzsalyam mellett: Éneklettem én özvegyasszon Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa […]. Lejegyezte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Kallós Zoltán. Bukarest: Kriterion, 1973
  • 1977 – Tánc- és lakodalmi kiáltások (Budapest)
  • 1989 – Tegnap a Gyimesben jártam: Gyimes-völgyi lírai dalok (Martin Györggyel közösen, Budapest, 1989)
  • 1996 – Ez az utazólevelem: Balladák új könyve (kazettával) Akadémiai Kiadó
  • 2003 – Világszárnya: moldvai magyar népmesék (Stúdium, Kolozsvár)
  • 2004 – Elindulék este guzsalyasba…: moldvai magyar népköltészet (Stúdium, Kolozsvár)
  • Válaszút vándora. Kallós Zoltánnal beszélget Benkei Ildikó; előszó Sólyom László; Kairosz, Bp., 2005 (Magyarnak lenni)
  • A Mezőségtől Moldváig. Kallós Zoltán útjai; riporter Ablonczy Bálint; Helikon, Bp., 2013
  • Balladás könyv. Válaszút: Kallós Zoltán Alapítvány. 2014 ISBN 9789730178456
  • Kallós Zoltán világa; riporter Ablonczy Bálint; Helikon, Bp., 2016

Hanglemezek

[szerkesztés]
  • Észak-mezőségi magyar népzene I–IV. (Gyűjtötte: Kallós Zoltán, Martin György, szerkesztette: Halmos Béla), Hungaroton, SLPX 18107-11
  • 1984 – Kallós Zoltán kedves dalai – Romániai magyar népdalok (ének – Kallós Zoltán, furulya – Juhász Zoltán [A/3], Muzsikás együttes [B/1;6], szerkesztette: Kallós Zoltán és Halmos Béla), Hungaroton, SLPX 18110
  • 1990 – Kalotaszegi magyar népzene – Nádasmente – Méra. (Gyűjtötte: Kallós Zoltán és Martin György), Hungaroton, SLPX 18150-51
  • Uram, irgalmazz nékünk! Moldvai szentes énekek és imádságok Archiválva 2021. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Szerk. Pávai István. Pentaton, Marosvásárhely, 1993

Kazetták

[szerkesztés]
  • Gyere haza édes fiam – Moldvai magyar népzene
  • Karácsonykor éjféltájba – Észak-mezőségi magyar népzene – Mezőkeszü
  • Észak-mezőségi magyar népzene – Tóvidék: Cege–Feketelak, Vasasszentgotthárd
  • Kalotaszegi magyar népzene
  • Marosszéki magyar népzene
  • Észak-mezőségi magyar népzene – Válaszút–Bonchida
  • Mezőségi magyar–román népzene – Bonchida
  • Észak-mezőségi magyar népzene – Bonchida–Válaszút
  • Gyimesi magyar népzene Pulika János emlékére
  • Mezőségi magyar népzene – Magyarszovát
  • Gyimes-völgyi magyar népzene Csorba Anna emlékére
  • Mezőségi magyar népzene – Nagysajó
  • Mezőségi magyar népzene – Visa
  • Mezőségi magyar népzene – Ördöngösfüzes
  • Mezőségi magyar népzene – Mezőkeszü
  • Kalotaszegi magyar népzene – Nádasmente–Méra

CD-k

[szerkesztés]
  • 1996 – Magyarpalatka – Mezőségi magyar népzene (Gyűjtötte: Kallós Zoltán, Andrásfalvy Bertalan, Martin György.) Hungaroton
  • 1996 – Kallós Zoltán: Ez az utazólevelem (Balladák új könyve hangzó melléklet.) Akadémia Kiadó
  • 1997 – Magyarszovát – Buza – Mezőségi népzene Fonó Records
  • 1997 – Kallós Zoltán és az Ökrös Együttes: Búsulni sohasem tudtam… Fonó Records
  • 1998 – Kallós Zoltán és az Ökrös Együttes: Idegen földre ne siess Fonó Records
  • 1999 – Kallós archívum: Bonchida – Válaszút – Észak-mezőségi magyar népzene Fonó Records
  • 2000 – Kallós archívum: Magyarlóna – Kalotaszegi népzene – Kovács Simon „Buráló” Fonó Records
  • 2000 – Kallós archívum: Ördöngösfüzes – Mezőségi magyar népzene Fonó Records
  • 2001 – Kallós archívum: Adok nektek aranyvesszőt–Moldvai csángómagyar népballadák Fonó Records
  • 2001 – Kallós archívum: Visa – Észak-mezőségi magyar népzene Fonó Records
  • 2002 – Kallós archívum: Mezőkeszü – Mezőségi magyar népzene Fonó Records
  • 2003 – Kallós archívum: Feketelak – Mezőségi magyar népzene Fonó Records
  • 2005 – Uram, irgalmazz nékünk! Moldvai szentes énekek és imádságok. Szerk. Pávai István. Fonó Records
  • 2006 – Kallós Zoltán – Tüske zenekar: Hallod, babám, mit fütyörész a rigó! – Mezőségi magyar népzene 1. Magánkiadás

Tagságai

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő. maszol.ro, 2018. február 14. (Hozzáférés: 2018. február 14.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ Meghalt Kallós Zoltán. Origo, 2018. február 14. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 7.)
  5. ↑ Egy, a halála után megjelent könyvben coming outolt Kallós Zoltán, Kossuth-díjas néprajzkutató. hvg.hu, 2022. július 17. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  6. ↑ Kallós nem veszi át a Csángó-díjat. Index, 2005. augusztus 16. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
  7. ↑ Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze 90 éves Archiválva 2017. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, old.mtva.hu
  8. ↑ A köztársasági elnök 196/2011. (VIII. 31.) KE határozata. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 100. sz., 27691. p.
  9. ↑ KALLÓS ZOLTÁN néprajztudós , www.mma-tv.hu
  10. ↑ Kallós Zoltán Kolozs megye díszpolgára lett, kronika.ro
  11. ↑ Lábik János kapta a Szent István-emlékérmet. Új Szó, 2016. szeptember 21. [2018. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
  12. ↑ Kallós Zoltán kitüntetése. Kriza János Néprajzi Társaság, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2018. március 14.) (magyarul)
  13. ↑ Kossuth-nagydíjat kapott Kallós Zoltán néprajztudós, kronika.ro
  14. ↑ Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató és népzenegyűjtő elnyerte az Európai Unió Kulturális Örökség (Europa Nostra) díját. ec.europa.eu/hungary, 2017-04-05. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  15. ↑ Europa Nostra: a közönségdíjat is Kallós Zoltán kapta. foter.ro, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kallós_Zoltán&oldid=27550129”