Ugrás a tartalomhoz

Huszti Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Huszti Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettHendel Péter
1944. május 4. (80 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Nemzetiségemagyar
Házastársa
GyermekeiHuszti Ádám
Huszti Gergely
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1966)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1964–
Híres szerepeiPeer Gynt
Henrik Ibsen: Peer Gynt
Szervét Mihály
Sütő András: Csillag a máglyán
Jago
William Shakespeare: Othello
Létai Géza
Őrjárat az égen
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő
1994 – 2001
ElődBabarczy László
UtódSzékely Gábor
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszti Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Huszti Péter, eredeti neve Hendel Péter (Budapest, 1944. május 4. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja,[4] érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Hendel László és Holló Gizella voltak.[5] Édesapja jogászember volt, aki nagyon kedvelte a zenét, és több vidéki színház zenekarának is tagja volt, így Huszti Péter már gyermekkorában magába szívhatta a művészetek, a színház szeretetét. Édesanyja MÁV-tisztviselőként dolgozott és[6] a szülők korai válása után nehéz sorban, szegénységben, nevelte fel őt és a nővérét. Kisgyermekként a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolába járt, az érettségit 1962-ben tette le a budapesti Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.[7]

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1966-ban végezte el Várkonyi Zoltán osztályában. (Várkonyi még gimnazista korában figyelt fel Husztira egy iskolai rendezvényen, ő tanácsolta később a felvételinél korábbi teljesítményét látva, hogy rendező helyett inkább színész legyen.)[8] Ádám Ottó hívására a Madách Színházhoz szerződött, melynek 2007-ig volt a tagja. Ezen időszak alatt több mint 70 prózai darabot játszott, kedvencei és legnagyobb kihívásai a Shakespeare színdarabok voltak. A színdarabokat külföldi turnékra is elvitték, Salzburg, Szentpétervár, Moszkva, Varsó színházaiban is nagy sikert arattak.

A játék mellett a tanítás is élete részévé vált, 1974-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd 1982-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1988 és 2010 között a színész főtanszak vezetőjeként dolgozott. 1989–1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, de közben a filmszerepek is megtalálták. Több mint 100 tévé- és játékfilm szereplője volt, neves filmje volt például a Várkonyi Zoltán által 1976-ban rendezett nagy sikerű „Fekete gyémántok”. Az Őrjárat az égen című, a Magyar Néphadsereg életét bemutató négyrészes filmsorozat pedig általános ismertséget hozott számára. 1994–2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Akkoriban több nemzetközi fesztivál megrendezése is a nevéhez fűződött: 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz címmel. A fesztiválok, valamint magas szintű vezetői pozíciói révén erős kapcsolatok születtek külföldi egyetemek színész tanszakaival, úgymint, a virginiai, texasi, tennessee-i, minnesotai, valamint európai városok (London, Cardiff, Helsinki, Párizs, Lipcse stb.) drámaképző intézeteivel.

1999-ben DLA fokozatot szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti egyetem professor emeritusa lett.[9] 2002-ben Görgey Gábor az akkori kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává, s bár szakmailag rátermett volt, a feladat politikai tartalma miatt nem töltötte ki mandátumát sem; egy hét után lemondott.[10]

2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, majd 2007-től művészeti tanácsadója 2012-ig.[11] 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja, egyik rendezője.

Családja

[szerkesztés]

Nős, két gyermek édesapja, első felesége Dőry Virág színésznő volt, fiuk Ádám (1966). Második felesége Piros Ildikó Kossuth-díjas színművésznő, akivel egy közös gyermekük van Gergely (1976).[12]

Szerepeiből

[szerkesztés]

Rendezései

[szerkesztés]
Szerző Darab Színház Bemutató Forrás
Noël Coward
Alkonyi dal
Madách Színház
1983. március 23.
Arthur Miller
Alku
Madách Színház
2000. március 10.
Vajda Katalin
Anconai szerelmesek
Turay Ida Színház
2013. március 22.
Molnár Ferenc
A doktor úr
Turay Ida Színház
2011. április 30.
Wesker
A királynő katonái
Madách Színház
1984. április 27.
Békés Pál
A női partőrség szeme láttára
Madách Színház
1987. február 6.
Paul von Schönthan-Franz von Schönthan
A szabin nők elrablása
Madách Színház
1992. május 8.
Paul von Schönthan-Franz von Schönthan
A szabin nők elrablása
Turay Ida Színház
2008. május 10.
Paul von Schönthan-Franz von Schönthan
A szabin nők elrablása
Soproni Petőfi Színház
2008. szeptember 20.
Williams
A vágy villamosa
Ódry Színpad
1992. január 10.
Shakespeare
A windsori víg nők
Ódry Színpad
1987. október 2.
Coward
Forgószínpad
Madách Színház
2002. május 18.
Zemlényi Zoltán-Mészöly Gábor
Hoppárézimi!
Madách Színház
1990. november 9.
Jerome Kilty
Kedves hazug
Szentendrei Nyár 1981. Miniatűr Színház a Nosztalgia Kávéház
1981. július 29.
Kilty
Kedves hazug
Madách Színház
1984. november 2.
Görgey Gábor
Komámasszony, hol a stukker?
Turay Ida Színház
2009. április 11.
Dale Wasserman
La Mancha lovagja
Soproni Petőfi Színház
2010. december 18.
Colin Higgins
Maude és Harold
Madách Színház
1986. április 25.
Alan Ayckbourn
Mese habbal
Madách Színház
1996. május 24.
Karp
Örömszülők
Madách Színház
1997. június 20.
Williams
Üvegfigurák
Madách Színház
2001. március 10.
John Patrick
Teaház az augusztusi holdhoz
Ódry Színpad
1983. november 18.
John Patrick
Teaház az augusztusi holdhoz
Madách Színház
1990. december 31.
Reginald Rose
Tizenkét dühös ember
Ódry Színpad
1980. március 21.
Molnár Ferenc
Az üvegcipő
József Attila Színház
2017. február 25.
[13]
Görgey Gábor
Komámasszony, hol a stukker?
József Attila Színház
2014. december 13.

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Szentivánéji álom (1967)
  • Két nap júliusban (1968)
  • Bors 1-15. (1968)
  • A sofőr visszatér (1968)
  • A kormányzó (1968)
  • Az ember tragédiája (1969)
  • Őrjárat az égen 1-4. (1970)
  • A fejedelem (1970)
  • Kisasszonyok a magasban (1970)
  • Rózsa Sándor 1-6. (1971)
  • A gyáva (1971)
  • Asszonyok mesélik (1971)
  • A tetovált nő (1971)
  • Peer Gynt (1971)
  • A vasrács (1971)
  • Az ördög cimborája (1973)
  • Csehov: Sirály (1973)
  • Sosem lehet tudni (1974)
  • Aranyborjú (1974)
  • Ámokfutás (1974)
  • Örökzöld fehérben és feketében (1974)
  • Utas és holdvilág (1974)
  • Krémes (1974)
  • Othello (1975)
  • Gellérthegyi álmok (1975)
  • Forduljon Psmithhez (1975)
  • Az áruló (1975)
  • A szélhámos (1975)
  • A szerző persze őrült (1976)
  • Hungária Kávéház (1976)
  • Peer Gynt (1977)
  • Kézről kézre (1977)
  • A két Bolyai (1978)
  • Bolondok bálja (1978)
  • Bodnárné (1978)
  • Dániel (1979-tévésorozat)
  • Spanyol Izabella (1979)
  • A meráni fiú (1980)
  • Lóvátett lovagok (1980)
  • A különc (1980)
  • A farkas (1980)
  • Krétarajz - Szép Ernőről (1980)
  • A bolond lány (1980)
  • Hamlet (1981)
  • Három nővér (1981)
  • Pygmalion (1982)
  • Csendélet (1983)
  • Ványa bácsi (1984)
  • Villámfénynél (1986)
  • Gaudiopolis – In memoriam Sztehlo Gábor (1989)
  • A nagy varázslat (1989)
  • Tiszazug (1991)
  • Lear király (1992)
  • A pesti legionárius (1994)
  • Manyika halhatatlansága (1996)
  • Pompadour bikiniben (1998)
  • A Nagyúr - gróf Bánffy Miklós (2001)
  • Kávéház (2001)
  • Rejtélyes viszonyok (2002)
  • A légópincétől a bányalóig (2002)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Királyok az alagútban; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Emlék-próba; Welcome, Bp., 1995
  • …sárból, napsugárból… Szerepek, játszótársak, történetek; Európa, Bp., 2004
  • Kik vagytok, hé!; Ulpius-ház, Bp., 2009
  • Fontos, hogy az ember haza tudjon menni. Huszti Péter színművész; szerk. Trunkos Ildikó, Hajba Ferenc; Gondolat, Bp., 2012 (Vinnivaló)
  • Srác a kakasülőn; Helikon, Bp., 2015
  • Férfikor hajnalán; Helikon, Bp., 2017
  • Köszönöm, Prospero!; Helikon, Bp., 2020

Könyvek róla

[szerkesztés]
  • Gajdó Tamás: Huszti Péter, MMA Kiadó, Bp. (2023)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ Megválasztotta a közgyűlés az MMA új elnökségét | Magyar Művészeti Akadémia. www.mma.hu. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  5. ↑ Esketési bejegyzésük a Bp. XII. ker. állami akv. 71/1941. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. május 9.)
  6. ↑ Origo: Huszti Péter szeméremről, kívülállásról, túlvilágról (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  7. ↑ Életrajz (magyar nyelven). Huszti Péter színművész. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  8. ↑ Megosztom, könyvtári esték 2018 05 13 14:52: Megrendítő vallomást tett édesanyjáról a magyar színészlegenda (magyar nyelven). KEMMA. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  9. ↑ Huszti Péter - ODT Személyi adatlap. www.doktori.hu. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
  10. ↑ Origo: Lemondott Huszti a Nemzeti éléről (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  11. ↑ Origo: Huszti Péter miatt mond le a soproni színházigazgató. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  12. ↑ Kreatív portré-Huszti Gergely. puredelicates.com, 2018. március 5. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  13. ↑ Az üvegcipő – József Attila Színház. jozsefattilaszinhaz.hu. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  14. ↑ Huszti Péter színművész életrajza. [2013. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
  15. ↑ https://zentheszinhaz.hu/hu/dijaink
  16. ↑ Huszti Péter, Piros Ildikó és a Madách Színház kapta az MMA Tolnay-emlékérmét. Szinhaz.hu. 2014. június 12.
  17. ↑ Itt az augusztus 20-i állami kitüntetettek listája Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Vs.hu. 2014. augusztus 18.
  18. ↑ Hegyvidék - XLVI./14/.
  19. ↑ Szvorák Katalin és Huszti Péter kapja idén a Madách-díjat. muzsa.sk. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  20. ↑ Ádám, Szabó: Hódmezővásárhely - Meghívó, a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj Átadó Ünnepség és Emlékestjére (magyar nyelven). https://www.hodmezovasarhely.hu/, 2019. január 30. (Hozzáférés: 2019. február 2.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Huszti_Péter&oldid=27550121”