Lőcsei Jenő

Lőcsei Jenő
Született	1956. május 11. (68 éves) Putnok
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szinetár Dóra (1995–1999) Szendy Szilvi (2002–)
Foglalkozása	táncművész koreográfus
Iskolái	Állami Balettintézet (–1976)
Kitüntetései	Liszt Ferenc-díj (1983) Magyarország Érdemes Művésze díj (1986) a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2008)
Sablon • Wikidata • Segítség

Lőcsei Jenő (Putnok, 1956. május 11. –) Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

Szülei: Lőcsei Jenő és Tóth Ildikó. Gyerekkorát Királdon töltötte. 1976-ban szerezte diplomáját az Állami Balettintézetben, majd egy évig képezte magát tovább Leningrádban mint ösztöndíjas. 1977-től tagja az Operaháznak. 1982-1987 között mint magántáncos működött, egyidejűleg a bécsi Staatsoperben is fellépett szólistaként. 1988-tól vezető szólista volt a norvég Nemzeti Balettnél. 1989-1991 között a nyugat-berlini Deutsche Oper vezető szólistája volt. 1992-1996 között Flensburgban mint balettigazgató, vezető szólista, koreográfus és balettmester működött. 1996-ban újfent az Operaháznál kezdett dolgozni, magántáncos, balettmester és koreográfus volt. 1999-2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető igazgatója volt. 2001 és 2015 között a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, 2015-2018 koreográfusa.

Első koreográfiáját Königer Miklós Haláltánc című tévéfilmjéhez készítette, ebben főszereplőként is megjelent.

Három fia van. Második felesége Szinetár Dóra színésznő volt. Harmadik felesége Szendy Szilvi színésznő.

Színházi szerepei

• Crassus (Seregi L.: Spartacus);
• Colas (Ashton: A rosszul őrzött lány);
• Tűzmadár (Béjart);
• Művész (Seregi L.: A cédrus);
• Rómeó (Seregi L.: Rómeó és Júlia);
• Jézus (Fodor A.: A próba);
• Zuhatag (Ailey: A folyó);
• Herceg (Vojnonen: Diótörő);
• Desiré (Nurejev: Csipkerózsika);
• Herceg (Nurejev, ill. Grigorovics, ill. Róna V.: Diótörő);
• Kiválasztott fiú (Béjart: Tavaszünnep);
• Colas (Spoerli: A rosszul őrzött lány).
• Albert (Adam: Giselle)
• Oberon (Seregi L.: Szentivánéji álom).

Színházi koreográfiái

Magyar Állami Operaház

• Strauss: A denevér (1997, 2002)
• Bizet: Carmen (2000)
• Bartók Béla: Csodálatos mandarin (2006)

Budapesti Operettszínház

• Kálmán Imre: Marica grófnő (2001, 2012)
• Porter: Kánkán (2002)
• Lévay: Mozart! (2003)
• Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (2004)
• Strauss: Dr. Bőregér (2005)
• Kocsák Tibor: Abigél (2008)
• Kálmán Imre: A Bajadér (2009)
• Molnár Ferenc: A doktor úr (2010)
• Strauss: Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja (2011)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa (2014)
• Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém (2015)
• Lévay: Marie Antoinette (2016)
• Brown: Ének az esőben (2016)
• Lehár Ferenc: A víg özvegy (2017)
• Fényes Szabolcs: Maya (2018)

Szentpétervári Zenés Komédia Színház

• Strauss: A denevér
• Kálmán Imre: Marica grófnő - a bécsi Volksoperben is bemutatták.
• Offenbach: Párizsi élet (2007)
• Fall: Madame Pompadour (2010)
• Kálmán Imre: Montmartrei ibolya (2012)
• Lehár Ferenc: A mosoly országa (2014)

Miskolci Nemzeti Színház

• Loewe: My Fair Lady (2013)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (2019)

Szegedi Nemzeti Színház

• Szirmai Albert: Mágnás Miska (2019)

Veszprémi Petőfi Színház

Lévay Szilveszter-Michael Kunze: Mozart! (2022)

Díjak, kitüntetések

• Liszt Ferenc-díj (1983)
• Oláh Gusztáv-emlékplakett (1984)
• Érdemes művész (1986)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008) – 2016-ban visszaadta.
• A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (2008)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon
• Művészek
• Budapesti Operettszínház
• Életrajza a Halhatatlanok Társulatának honlapján Archiválva 2013. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 21.)