Ugrás a tartalomhoz

Pécsi Ildikó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsi Ildikó
2013-ban
2013-ban
SzületettPéchy Ildikó
1940. május 21.
Polgár
Elhunyt2020. december 5. (80 évesen)
Gödöllő
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzűcs Lajos (1969. január 4. – 2020. július 12.)
Gyermekeiegy gyermek:
Szűcs Csaba
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1962, színészet)
Kitüntetései
Halál okatermészetes halál
SírhelyeMáriabesnyői Kapucinus temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1959–2020
Híres szerepei
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Ildikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, országgyűlési képviselő.

Pályája

[szerkesztés]

A Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (1962–1966), a Vígszínház (1966–1970), a Mikroszkóp Színpad (1970–1973), a kecskeméti Katona József Színház (1973–1976), a Radnóti Színház (1976–1985), a Népszínház (1985–1990) és 1990 után évekig a József Attila Színház társulatának.

Drámai (Antigoné, Hamlet) és prózai szerepek mellett játszott komédiákban és operettekben is.

Sokat foglalkoztatott film- és televízió-színésznő. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, amelyben Timár Mihály szerelmét, Noémit játszhatta 22 évesen.

Országos ismertségét, népszerűségét a tévésorozatokban (például: A Tenkes kapitányában és a Lindában) játszott alakításai is erősítették.

Rendezőként is jelentős sikereket ért el. Évekig volt „mindenese” a táci Gorsium Nyári Játékainak. Több tévéjátékot is hasonló minőségben készített.

„Szabad idejében” több száz önálló estet tartott Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből. Sanzon-összeállítása is sikeres volt.

2008-ban megjelent Zeneképzelet című CD-je, melyet a Várnagy Andrea–Farkas Zsolt zongoraművész házaspárral közösen készített.

1975 és 1989 között az MSZMP tagja, 1994 és 1998 között pedig az MSZP színeiben országgyűlési képviselő volt (egyéni mandátum, Budapest 22. sz. egyéni választókerület). 1980-ban a színész szakszervezet elnökségi tagjává választották.

Utolsó hónapjaiban állandó segítségre szorult megromlott egészségi állapota miatt.[1] 2020. december 5-én álmában hunyt el otthonában.[2]

2020. december 19-én helyezték végső nyugalomra a máriabesnyői temetőben, ahol a 2020 nyarán elhunyt férje, Szűcs Lajos is nyugszik. A római katolikus szertartáson búcsúbeszédet mondott Bencze Ilona, Pálos Zsuzsa, Papadimitriu Athina, Gémesi György és Szinetár Miklós.[3][4]

Családja

[szerkesztés]

Édesapja Péchy Géza dohányjövedéki tiszt, édesanyja Vámossy Irén háztartásbeli.[5][6] 1960. június 9-én ment hozzá Szilágyi Sándor rendezőhöz, akinek tanúja Léner Péter rendező és egykori színházigazgató volt. Később elváltak. Pécsi szerződése alatt Fodor Antal koreográfussal élt együtt.[7] 1969-ben házasodott össze Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval. Fiuk, Szűcs Csaba évtizedekig Máriabesnyő-Gödöllő lakója és a város művészeti életének meghatározó személyisége volt.

Díjai

[szerkesztés]

Szerepeiből

[szerkesztés]

Színház

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

Rendezések, színházi adaptációk

[szerkesztés]
  • Arisztophanész: Lysistrate (Gorsiumi Nyári Játékok; Újpest Színház)
  • Arisztophanész: A nők ünnepe (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
  • Arisztophanész: A nőuralom (Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok)
  • Szophoklész: Elektra (Gorsiumi Nyári Játékok)
  • Szophoklész: Antigoné (Gorsiumi Nyári Játékok)
  • Szophoklész: Trakhiszi nők (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
  • Szophoklész: Oidipusz király (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
  • Szophoklész: Oidipusz Kolonoszban (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
  • Plautus: A hetvekedő katona (Ludi Romani nyári játékok – Gorsium)
  • Aiszkhülosz: Oreszteia (Tác-Gorsium)
  • Turczi István: Könyörgöm, szeress! (Domino Színpad)
  • Karinthy Ferenc: Dunakanyar (Domino Színpad)
  • Hámori Tibor: A gyilkos én vagyok (Tatabányai Népház-Játékszín)
  • Pécsi Ildikó: Kerek-erdő meséje (Tatabányai Népház-Játékszín)
  • Hunyady Sándor: A három sárkány (Újpest Színház)
  • Molnár Ferenc: A doktor úr (Újpest Színház)
  • Molnár Ferenc: A hattyú (Ruttkai Éva Színház)
  • Neil Simon: Furcsa pár (női változat) (Vidám Színpad Kisszínháza)
  • Varga László: Kossuth vagy Széchenyi? (Pesti Vigadó Kamaraterme)
  • Varga László: A Nagy hal (Pesti Vigadó Kamaraterme)
  • Pécsi Ildikó: Hármasban (Budapesti Kamaraszínház a Józsefvárosban)
  • Kisfaludy Károly: A kérők (Szentendrei Teátrum)
  • Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Fiatalok Színháza)
  • Pécsi Ildikó (szerkesztő): Peterdi kabaré (Budaörsi Játékszín)
  • Németh László: Bodnárné (Hódmezővásárhely)
  • Békeffi István – Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi (Gárdonyi Géza Színház)
  • Pécsi Ildikó: Színésznők (Madách Színház – Tolnay Szalom)
  • Pécsi Ildikó – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Erzsébetligeti Színház)

Önálló műsorai

[szerkesztés]
  • Szerelmem
  • Virágok és kígyók között
  • Egyedül
  • Bizalom
  • Görögnek születtem (Melina Mercouri-est)

Előadóestek

[szerkesztés]
  • József Attila, Ady, Petőfi, Radnóti műveiből;
  • Sanzon-est

Hangoskönyv

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]
  • Kerek erdő meséje
  • Mesés játékok, játékos versek (Media Nox Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-8611-76-6[15]
  • Mitől nem fogytam le... / ...és mitől fogytam le (Tellér Kiadó, Budapest, 1993) ISBN 9638178027[16]
  • Mitől híztam meg

Könyvek róla

[szerkesztés]
  • L. Péterfi Csaba: Pécsi Ildikó – Úgy, ahogy volt (2022)

Hang és kép

[szerkesztés]

Kabaréjelenetek

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
Bővebben: Pécsi Ildikó-emlékdíj
Pécsi Ildikó és Szücs Lajos sírja a máriabesnyői temetőben

Halálának első évfordulóján, 2021. december 5-én L. Péterfi Csaba és a Pécsi Ildikó Színtársulat megalapította a Pécsi Ildikó-emlékdíjat a színésznő emlékének ápolására. A díjat minden évben egy 70. életévét betöltött színésznő kaphatja meg a közönség szavazatai alapján. A díj egy Pécsi Ildikó aláírásával ellátott üveg obeliszk, amely mellé pénzdíj és oklevél is jár.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Megszólalt a családi barát: Papot hívtak Pécsi Ildikóhoz, álmában hunyt el. Ripost.hu. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  2. ↑ Krisztina, Balogh: Meghalt Pécsi Ildikó (magyar nyelven). index.hu, 2020. december 5. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  3. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Így búcsúztatták el Pécsi Ildikót (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. december 19. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  4. ↑ Benedek, F. Tóth: Eltemették Pécsi Ildikót (magyar nyelven). index.hu, 2020. december 19. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  5. ↑ Házasságkötésük bejegyezve a polgári állami akv. 36/1939. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 26.)
  6. ↑ Pécsi Ildikó életrajza. www. parlament.hu (Hozzáférés: 2023. december 26.)
  7. ↑ Origo: Már mással volt viszonya, de nem tudott elválni első férjétől Pécsi Ildikó (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  8. ↑ http://www.pecsinapilap.hu/cikk/Pecsi_Ildiko_hetveneves/85
  9. ↑ Díszpolgárok. Gödöllői Hírek online. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  10. ↑ Díjátadó gála Zugló születésnapja alkalmából. www.zuglo.hu (2021. október 16.) (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  11. ↑ A zeneszerző neve nem ismert
  12. ↑ Szerepkettőzés Vág Marival. A szerepet –beugrással – a Vígszínházban is játszotta
  13. ↑ [1]
  14. ↑ Youtube
  15. ↑ A Mesés játékok, játékos versek kötet adatai
  16. ↑ A Mitől nem fogytam le – és mitől fogytam le kötet adatai
  17. ↑ Önkormányzati sajtószolgálat. onkormanyzat.mti.hu. (Hozzáférés: 2022. május 5.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pécsi_Ildikó&oldid=27643953”