Ugrás a tartalomhoz

László Margit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Margit
Életrajzi adatok
Született1931. március 17.[2]
Kolozsvár
Elhunyt2019. április 15. (88 évesen)[3]
Budapest[1]
HázastársaBajor Nagy Ernő
Pályafutás
Műfajokopera
Hangszerének
Hangszoprán
Díjak
Tevékenységopera-énekesnő, énektanár
Sablon • Wikidata • Segítség

László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. – Budapest, 2019. április 15.) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (lírai szoprán), énektanár, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Bajor Nagy Ernő újságíró felesége.

Élete

[szerkesztés]

1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult Farkas Ferencnél. Ezután háborús ausztriai gyermekévek következtek, itt megtanulta a jódlizást is.

1947 óta él Magyarországon. Női szabóként dolgozott és a Budapesti Kórusban énekelt alt majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult Koranek Jánosnénál.

Berg Ottó amatőr operatársulatának szabadtéri előadásán debütált Gilda szerepében Verdi Rigolettójában. Ugyanebben a társulatban Rossini operájában, A sevillai borbélyban Rosina szerepében lépett fel. 1953-ban a Magyar Állami Operaház magánénekesnek szerződtette. Itt is Gilda lett az első szerepe, majd kisebb szerepek után 1960-ban A varázsfuvolában Pamina szerepkörébe ugrott be és ezzel az őt megillető helyre került a társulatban. Mozart- és a bel canto-operák jó koloratúrkészséget igénylő szerepei lettek a legjobb alakításai, rendszerint a vele együtt induló Réti József oldalán. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak.

Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés Magyarországon mostohán kezelt területén is, de könnyűzenei dalokat is énekelt (pl. Bágya András A legszebb hosszú út dalát.[4])

Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a volt szocialista országokban.

Énekesként 1986-ban búcsúzott el a közönségtől, de az Operaháznak utána is tagja volt, 1994 óta immár örökös tagként.

1970-ben kezdett éneket tanítani, előbb magántanítványai voltak, majd 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium magánénektanára lett, 1989-től az Operaház énekmestere, később pedig a Zeneakadémia docense lett.

1996-ban szívinfarktuson esett át.

1997-től éveken át a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának egyik vezetője volt.

Élete végén Budapest közelében élt 2010-ig szeretett férjével, Bajor Nagy Ernővel megosztott birtokán.

További szerepei

[szerkesztés]

(A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.[5])

ősbemutatói

egyéb

Magyar Rádió

[szerkesztés]
  • Kemény Egon–Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Diszkográfia

[szerkesztés]

CD-k

  • Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – Zulejka Hungaroton HCD 32419-20
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom – a nemzetes asszony Hungaroton HCD 31974-75
  • Giuseppe Verdi: Rigoletto – Gilda Hungaroton HCD 31808-09
  • Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél Hungaroton HCD 16558-59
  • Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus Hungaroton HCD 31852
  • Rossini: A sevillai borbély – „Rosina” Hungaroton

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak László Margit témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=László_Margit&oldid=26974281”