Ugrás a tartalomhoz

Darvas Iván

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darvas Iván
1968-ban
1968-ban
SzületettDarvas Szilárd
1925. június 14.[1][2][3]
Beje
Elhunyt2007. június 3. (81 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozása
  • színész
  • politikus
  • rendező
  • színházi színész
  • filmszínész
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1946–2007
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Iván témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Darvas Iván (született: Darvas Szilárd,[5] Beje, 1925. június 14.Budapest, 2007. június 3.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első felesége Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész, második felesége Házy Erzsébet Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekes, színésznő volt.

Életpálya

[szerkesztés]

Darvas Szilárd néven született Bején (jelenleg Szlovákia). Gyermekkorát Prágában töltötte (1926–1939), ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, amiről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv, amit csak ők értenek. Társalgási szinten beszélt még angolul és csehül.[6]

1939-ben költözött Magyarországra. 1943-ban érettségizett.[6] 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsa volt.[7] A Színiakadémiát – ahol évfolyamtársa volt Kállai Ferenc – nem fejezte be. Elmondása szerint egyike volt azon növendékeknek akik nagyon háttérbe voltak szorulva és nem tanult ott semmi olyat, ami a színészi pályához fontos lenne. Az úgynevezett rostavizsgán kiesett, eltanácsolták. 21 évesen (1946) szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál, 1949-ig. Ekkor vette fel az Iván keresztnevet, hogy Darvas Szilárd költő, humoristától megkülönböztesse magát.

1949–1956 között a Madách Színházban is játszott.

Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. Ezért a forradalom leverése után 32 hónap börtönre ítélték (1957–1959), 1957-ben Kistarcsára került Szakáts Miklóssal együtt, majd évekig nem játszhatott.[8] Segédmunkásként egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő üzemben dolgozott 1959–1963 között.[9]

Darvas Iván az Országgyűlésben (1990), mandátumát 1994-ig töltötte be

1963-ban kerülhetett újra színpadra. Az 1963–64-es évadra a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződött. Itt a II. József címszerepét, illetve Fredet (Imádok férjhez menni) játszhatta el.

1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt.

1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.[7]

Utolsó éveiben sokat betegeskedett, teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Súlyos vese- és szívműtéten is átesett.[10]

Budapesten hunyt el 81 és korában. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.

Családja

[szerkesztés]

Szülei Darvas János[11] és Antonyina Jevdokimova voltak (becenevén Tonya). Antonyina apja művész volt Szentpétervárott; két gyermeke született Antonyina 1896. december 21-én és Alexandander 1898-ban. Antonyina ápolónőként ismerkedett meg Ján Darvassal egy hadifogolytáborban. és 1918-ban összeházasodtak.[12] [13]

Első felesége, Tolnay Klári börtönbüntetése alatt, 1958-ban elvált tőle. Második felesége Házy Erzsébet volt. 1972-ben vette feleségül, harmadikként, Motorcza Irén fotóst, két gyermekük született: Ráchel Tatjána (1975) és Benjámin Olivér (1976).[7]

Főbb színházi szerepei

[szerkesztés]
Az Egy őrült naplója című darabban (1968)
Mucsi Sándorral a La Mancha lovagja című darabban

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Animációs filmek

[szerkesztés]

Szinkronszerepei

[szerkesztés]
Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1935 És felkel a nap… (1. magyar szinkron) Makszim Borisz Csirkov 1951
1938 A nagy hazafi Szergej Borovszkij, a cinkos Oleg Zsakov 1950
Viborgi városrész Makszim Borisz Csirkov 1952
1939 Szembesítés N/A N/A 1951
1940 Egyetemi éveim (1. magyar szinkron) Aleksei Pechkov / Gorkij Nyikolaj Valbert 1952
1948 Botrány Clochemerle-ben Claudius Jack Gauthier 1951
1950 Bátor emberek (1. magyar szinkron) Vadim Nikolajevich Beleckij Oleg Szoljusz 1950
Megacélozottak N/A N/A 1951
1951 Feledhetetlen 1919 N/A N/A 1952
Fények a faluban N/A N/A
1952 A nagy muzsikus Alekszander Szergejevics Puskin Lev Duraszov 1953
Tűz a Marica partján Dimo Georgi Georgiev-Getz
1954 Volt egyszer egy király N/A N/A 1955
1955 Szökevények Michel Michel André 1956
1961 Az utolsó ítélet (1. magyar szinkron) Cimino Vittorio Gassman 1963
1962 Altona foglyai (1. magyar szinkron) Franz von Gerlach Maximilian Schell 1964
Szerencse a szerelemben A rendőrfőnök Michel Serrault 1963
1963 Szörnyetegek (1. magyar szinkron) Roberto Vittorio Gassman 1964
1971 A hóhér nem vár Zoula Radovan Lukavský 1975

Magyar Rádió

[szerkesztés]

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949)
  • Fischer, Ernst: Megtalált ifjúság (1952)
  • Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
  • Harald Hauser: A weddingi per (1953)
  • Don Juan kalandos élete (1965)
  • G.B.Shaw: Szonettek fekete hölgye (1965)
  • Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966)
  • Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967)
  • Somerset Maugham: Téli utazás (1967)
  • Somogyi Tóth Sándor: A bíró is halandó (1968)
  • Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
  • Zoltán Péter: A legendás szalmakalap (1968)
  • Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969)
  • Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969)
  • Sós György: A szürke autó utasai (1970)
  • Dosztojevszkij, Fjodor M.: A Karamazov testvérek (1971)
  • Kafka, Franz: A kastély (1971)
  • Karácsony Benő: Új élet kapujában (1971)
  • Shaw, G. B.: Don Juan a pokolban (1971)
  • Történet a szerelemről és a halálról (1971)
  • Döblin, Alfred: Berlin-Alexanderplatz (1973)
  • Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin (1976)
  • Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (1976)
  • Tolsztoj, Lev: Anna Karenina (1977)
  • Hieng, Andrej: Cortez visszatér (1978)
  • Iván Pál: "Óh! Szabadság, hadd nézzünk szemedbe!" (1981)
  • Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
  • Anatole France: Az istenek szomjaznak (1989)
  • Erland Josephson: Egy éj a svéd nyárban (1989)
  • Turczi István: Neander kávéház (1989)
  • Szentkuthy Miklós: A rézmetszet életre kel (1991)
  • Gothár Péter: Felvonulás (1998)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
Lábnyoma a Budapesti Operettszínház előtt

Írásai

[szerkesztés]
  • Egy őrült naplója; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Zapiszki szumaszsedsego c. novellája alapján írta Sylvie Luneau, Roger Coggio, ford. és átdolg. Czímer József; Alkotók az előadásról: Horvai István rendezői utasításai, Darvas Iván jegyzetei és rajzai, Mezei Béla fotói; NPI, Bp., 1973 (Szkénetéka, 1.)
  • Lábjegyzetek. Budapest, Európa, 2001 ISBN 963-07-7054-7

Emlékezete

[szerkesztés]
Emléklapja a Corvin közben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF-források (francia nyelven)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. Darvas Iván – MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON
  6. a b Parlament.hu
  7. a b c Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  8. hvg.hu: Akik az "ügynöklistáról" lemaradtak (magyar nyelven). HVG Kiadó Zrt., 2005. február 11. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  9. 56-os Ki Kicsoda. Darvas Iván. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  10. 90 éves lenne Darvas Iván”, Blikk.hu, 2016. május 7. (Hozzáférés: 2018. március 14.) (hu-HU nyelvű) 
  11. János Dezslik. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 20.) Az apa, Dezslik János magyarosította a nevét.
  12. Nina Popova: Русские корни Ивана Дарваша (Darvas Iván orosz gyökerei). Российский Курбер, 2010. [2022. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 20.)
  13. Juhász Dósa János: Apa és fia: Darvas János és Darvas Iván. (Hozzáférés: 2022. június 23.)
  14. https://terezvaros.hu/terezvarosrol

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]