Ugrás a tartalomhoz

Bródy Tamás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy Tamás
Életrajzi adatok
Született1913. január 24.
Kolozsvár
Elhunyt1990. június 10. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaKiss Ilona
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1929–1933)
Pályafutás
Aktív évek1933-1973
DíjakLiszt Ferenc-díj (1963)
Érdemes művész (1969)
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24. – Budapest, 1990. június 10.) Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, zeneszerző, érdemes művész. Felesége, Kiss Ilona színésznő (1924–2004) volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Zenei készségét tanárnő édesanyjától, és karmester édesapjától, Bródy Miklóstól örökölhette. Négyesztendősen már felismerte a hangjegyeket, s ez arra bátorította édesapját, hogy intenzívebb zenei nevelésbe részesítse. 1920-ban B. Zsembery Elvira tanítványa lett Kolozsvárott, majd két év tanulást követően szüleivel Budapestre költöztek, ahol Kálmán József lett a tanára. 1924-ben ismét Zsembery veszi át a gyermek zenei képzését. Az ő javaslatára tér vissza Budapestre, ahol kellő felkészültséggel felvételt nyert a Zeneakadémiára.[1] 1929 és 1933 között a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Kodály Zoltánnál, vezénylést Unger Ernőnél. 1935-ben a Budapesti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestere lett. 1936 és 1941 között a Vígszínházban vezényelt. Ezután Bécsben, Bernben és Luzernben lépett fel mint karmester, a második világháború kitöréséig. 1947–1973 között a Fővárosi Operettszínház karmestereként működött. Egy ideig – 1957–1959 között – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát is vezényelte.

Zeneszerzői munkásságának eredményei főként filmzenék, rádióoperettek (Kulcs a lábtörlő alatt, Nílus-parti randevú) és színpadi zenék.

Első felesége Varjas (született Wahrmann) Anna volt (1936–1957).[2]

Színházi munkái

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként: 9; karmesterként: 37.[3]

Zeneszerzőként

[szerkesztés]
  • Music Hall (1934, ( társzeneszerző Fényes Szabolcs )
  • Éva a paradicsomban (1937, ( társzeneszerző Gyöngy Pál )
  • Az Angol bank nem fizet (1938)
  • Nincsenek véletlenek (1938, 1946) ( társzeneszerző: Gyöngy Pál )
  • VIII. osztály (1947)
  • Palotaszálló (1951) ( társzeneszerző: Kerekes János )
  • Balkezes bajnok (1954)
  • Köztünk maradjon (1958)
  • Elfelejtett keringő (1972, Liszt Ferenc műveinek felhasználásával)

Karmesterként

[szerkesztés]
  • Miljutyin: Nyugtalan boldogság (1959)
  • Offenbach: Szép Heléna (1959, 1968)
  • Suppé: Boccaccio (1961, 1964)
  • Ránki György: Hölgyválasz (1961)
  • Offenbach: Banditák (1962)
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa (1962, 1969-1970)
  • Porter: Csókolj meg, Katám! (1963, 1966)
  • Kálmán Imre: Marica grófnő (1966)
  • Strauss: Egy éj Velencében (1967, 1969)
  • Herman: Hello, Dolly! (1968)
  • Bernstein: West Side Story (1969)
  • Fall: Pompadour (1970)
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1971)
  • Jacobi Viktor: Sybill (1972)

Filmjei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szigethy József szerk.: Zeneművészeti és szépirodalmi Antológia 1930-1931. Kolozsvár / Bródy Tamás cikk / 18 oldal
  2. ↑ Házasságkötési és válási anyakönyvi bejegyzés, Budapesten, 1936., ill. 1957.
  3. ↑ 2014. június 25-i lekérdezés

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bródy_Tamás&oldid=26759769”