Ugrás a tartalomhoz

Piros Ildikó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piros Ildikó
1970-ben Urbán Tamás felvétele
1970-ben
Urbán Tamás felvétele
Született1947. december 23. (76 éves)[1][2][3]
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Házastársa
GyermekeiPintér András
Huszti Gergely
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1970)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1966–
Híres szerepeiZsuzsanna testvér
Abigél
Nyina
Sirály
Komlósi Hédi
Kisváros
Szöszi
A veréb is madár
A Wikimédia Commons tartalmaz Piros Ildikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Piros Ildikó (Kecskemét, 1947. december 23. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Piros István László magyar királyi közellátási előadó, aki Pavel Antal József fiaként Pavel István néven született, de még a házassága előtt felvette édesanyja, Piros Mária családnevét, így a gyerekei már a Piros vezetéknevet viselték születésüktől kezdve.[4] Édesanyja Gáspár Pálma Klára.[5] Egy nővére és egy húga van. Utóbbi, dr. Piros Györgyi a Szegedi Tudományegyetem klinikájának kardiológus főorvosa.[6]

Szülővárosában érettségizett, majd elsőre felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1200 jelentkezőből választották ki a legjobb tizenkettő közé. A főiskolára édesanyja unszolására jelentkezett, miután édesapját már 13 éves korában elveszítette.[7]

A főiskolán Várkonyi Zoltán osztályába járt, többek között Kern Andrással, Sunyovszky Szilviával és Verebes Istvánnal. Másik tanára a főiskolán Vámos László volt.[7] Mint harmadéves hallgató 1968-ban a Madách Színházban Dürrenmatt Nagy Romulus című darabjában lépett először színpadra.

1970-ben végzett a főiskolán, majd 37 éven át a Madách Színház tagja (2007-ig), bár Várkonyi Zoltán is szerette volna szerződtetni a Vígszínházhoz. A Madáchban sokat dolgozott együtt Ádám Ottó rendező-igazgatóval.[7]

2007 és 2012 között a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt.[8]

2010-től a Turay Ida Színházban is játszik.

Számos színdarabban fellépett már országszerte, szinte nincs olyan karakter, amit ne formált volna meg.

2000–2014 között a Magyar Táncművészeti Főiskola színészi játék tanára volt.[9]

Filmszerephez 1966-ban jutott, és két évvel később Hintsch György A veréb is madár című vígjátékában az egyik női főszereplő figuráját játszotta. Legismertebb szerepeinek egyike a Szabó Magda regényéből készült, 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat, melyben Zsuzsanna testvér alakját formálta meg. 2016-ban szerepelt Kovács Ákos Ugyanúgy című dalának videóklipjében. Még ugyanebben az évben a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége volt.[10]

2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.[11]

Magánélete

[szerkesztés]

Első férje Pintér Tamás kaszkadőr volt (1969-től), akivel csak néhány évig tartott a házasságuk, s egy közös fiuk született. Második férje Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, akivel 1975-ben kötött házasságot, és szintén van egy közös fiuk.[12]

Színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Sárga rózsa (1968)
  • Az ember tragédiája (1969)
  • Szép leányok, ne sírjatok! (1970)
  • A hasonmás (1970)
  • Jövőbéli históriák – Fantasztikus novellák (1970)
  • Tizennégy vértanú (1970)
  • Uborkafa (1971)
  • Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
  • Rózsa Sándor 1–12. (1971)
  • A fekete város 1–7. (1972)
  • Férfiak mesélik (1972)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • Az ördög cimborája (1973)
  • A Lúdláb királynő (1973)
  • Az ozorai példa (1974)
  • III. Béla (1974)
  • Othello (1975)
  • Forduljon Psmithhez (1975)
  • Ciklámen (1975)
  • Szellemidézés (1975)
  • Asszony a viharban (1975)
  • A szerző persze őrült (1976)
  • Abigél 1–4. (Zsuzsanna, 1978)
  • A két Bolyai (1978)
  • IV. Henrik király (1980)
  • Családi kör (1980)
  • A 78-as körzet 1–6. (1982)
  • A tenger 1–6. (1982)
  • Széchenyi napjai (1985)
  • Az angol királynő (1988)
  • Randevú Budapesten (1989)
  • Holnapra a világ (1990)
  • Kéz kezet mos (1990)
  • The long shadow (1992)
  • Kisváros (Komlósi Hédi, 1993–2001)
  • A kert (1994)
  • A színésznő (2018)

Videóklipek

[szerkesztés]
  • Ákos – Ugyanúgy (2016)

Hangoskönyvek

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Portréfilmek

[szerkesztés]
  • Hogy volt?! – Piros Ildikó és Huszti Péter televíziós munkái (2011)
  • Hogy volt?! – Piros Ildikó születésnapjára (2014)
  • Szerelmes földrajz – Piros Ildikó (2017)
  • Kettesben Szabó Anett-tel – Piros Ildikó (2018)
  • Húzós – Piros Ildikó (2023)
  • Kontúr – Piros Ildikó (2024)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Freebase-adatdump
  2. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 10.)
  3. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  4. ↑ Szerelmes földrajz Piros Ildikó – „Mint a mesében…”, 2017 (magyar nyelven). mediaklikk.hu. [2019. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  5. ↑ A szülők 1943. január 16-án kötöttek házasságot Kecskeméten. A házasságkötés bejegyezve a kecskeméti állami házassági akv. 22/1943. folyószáma alatt.
  6. ↑ Tudományegyetem, Szegedi: Szegedi Tudományegyetem | A kardiológus és a színésznő titkos szívügyei (magyar nyelven). u-szeged.hu, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2023. július 8.)
  7. ↑ a b c Hogy volt?!, Piros Ildikó születésnapjára. MédiaKlikk. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  8. ↑ Piros Ildikó: Én vagyok Petőfi Sándor!. mixonline.hu. [2016. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  9. ↑ Piros Ildikó tekintetén is látszik, ha új játékot talált ki – Kell a nemes játék. Vasárnapi hírek. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  10. ↑ Interjú a POSZT díszvendégével. Pécsi Országos Színházi Találkozó. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
  11. ↑ Orbán János Dénes és Piros Ildikó is a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett hvg.hu
  12. ↑ Piros Ildikó. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  13. ↑ Szabó Magda: Abigél. MP3 CD. Hangoskönyvek.hu. [2015. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  14. ↑ https://zentheszinhaz.hu/hu/dijaink
  15. ↑ Színház.hu. szinhaz.hu. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
  16. ↑ Arany Medál-díj - Ők az idei nyertesek Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Színház.org, 2017. december 11.)
  17. ↑ "Az ilyen egyéniségeknek köszönhető, hogy Kecskemét ma itt tart"- Város Napja 2017 (magyar nyelven). Alföldi Régió Magazin, 2017. október 3. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
  18. ↑ Ádám, Szabó: Hódmezővásárhely - Meghívó, a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj Átadó Ünnepség és Emlékestjére. Hódmezővásárhely önkormányzata, 2019. január 30. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  19. ↑ https://szinhaz.online/piros-ildiko-es-elek-judit-is-eletmudijat-kap-a-magyar-mozgokep-fesztivalon/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piros_Ildikó&oldid=27268627”