Ugrás a tartalomhoz

Gesler György

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gesler György
Született1943. április 10. (81 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKiss Erzsébet Zsuzsanna
(h. 1967–2013)
Foglalkozása
  • táncművész
  • koreográfus
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Gesler György (névváltozata: Geszler György;[2] Budapest, 1943. április 10. –) magyar táncművész, koreográfus.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Geszler György és édesanyja, Nagy Mária fodrászok voltak. Két testvére: Péter és Zsuzsanna.[2] 1960-ban végzett az Állami Balettintézetben Bartos Irén növendékeként. 1960–1972 között az Operaház magántáncosa volt. 1967–1970 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakos hallgatója volt.[3]

Az 1970-es évektől több előadás koreográfusaként dolgozott Magyarországon és külföldön egyaránt.[4] 1970 és 1972 között a magyar női olimpiai tornászválogatott balett-mestere és koreográfusa volt. Ő készítette fel a csapatot az 1972-es müncheni nyári olimpiára. 1971-ben Extangó néven megalapítja az első magyar beattáncegyüttest Bán Teodórával, Pogány Alinkával és Vámos Györggyel (Youri Vamos), akikkel felléptek az Illés, a Tolcsvay és más beat együttesek koncertjein. 1971-től a Magyar Televízió állandó munkatársa, koreográfusa. 1973-ban elkészítette az első magyar beat musical, a legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról koreográfiáját. 1978-ban Szerelem címmel megrendezte az első magyar önálló jazz-balett estet. Ugyanebben az évben a korban szinte kísérletinek számító, jazzre épülő Szárnyak című táncfilmje eljutott a a Monte Carlo-i TV fesztiválra.

1982-ben Ligeti György négy művére készült táncestje az első magyar kortárs táncszínházi produkció volt. 1988-ban a szerzők és a rendező kérésére, a próbafolyamat alatt átvette és megkoreografálta a második világháború utáni magyar színháztörténelem egyik legsikeresebb darabját, A padlás-t. 1996-ban A kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták Oscar Wilde – Richard Strauss – Anton Bruckner művei alapján készült Véres Rém-tánc-színmű-vet. A főszereplő Wolf Katalin volt.
1997-ben a Ljubljanai Szlovén Nemzeti Operaházban elkészítette George Gershwin táncéletrajz darabját, az F-dúr zongoraverseny és az Egy amerikai Párizsban zenéjére kiegészítve John Cage 5 művével.
2005-től a Zene, Zene, Tánc folyóiratban jelennek meg írásai, kritikái.

Főbb szerepei

[szerkesztés]
  • Hattyúk tava (Spanyol tánc, Nápolyi tánc, Bohóc)
  • Csipkerózsika (Kék Madár)
  • Giselle (Paraszt Pas de Deux)
  • Párizs lángjai (Baszk tánc)
  • Gajane (Ismail)
  • Csodálatos Mandarin (Ifjú)
  • Spartacus (Crixus)

Koreográfiái

[szerkesztés]

Önálló Művek

[szerkesztés]
  • Egymillió Fontos Hangjegy – Gesler György táncshow 1977 MTV
  • Szárnyak 1978 táncfilm MTV
  • Szerelem 1987 Pataki Művelődési Központ
  • Egy elsárgult fénykép 1979 táncjáték film
  • Ligeti György 4 műve 1982 Táncfórum
  • Nachtnahl 1984 Klagenfurt Stadttheater Studió
  • Katonadolog 1986 Honvéd Együttes
  • Die Zwei Rhapsodie 1988 Klagenfurt Stadttheater
  • Salome 1996 Kaposvár Csiky Gergely Színház
  • George Gershwin táncéletrajz 1997 Ljubljana Szlovén Nemzeti Operaház

Operák

[szerkesztés]
  • A Hold (Klagenfurt Stadttheater)
  • Csodálatos Mobilvilág (Újszínház)

Operettek

[szerkesztés]
  • A Bajadér (Szentpétervár)
  • Bál a Savoyban (Színház- és Filmművészeti Főiskola)
  • A cigánybáró (Kaposvár Csiky Gergely Színház, Mörbisch am See, Diósgyőr)
  • Csárdáskirálynő (7 ország több mint 12 színházában)
  • Luxembourg Grófja (Kaposvár Csiky Gergely Színház, Budapesti Operettszínház)
  • Mária Főhadnagy (Győr Nemzeti Színház)
  • Marica Grófnő (Szeged Nemzeti Színház, Kaposvár Csiky Gergely Színház)
  • A víg özvegy (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
  • Szerdán Tavasz lesz (Budapesti Operettszínház)
  • Viktória (Győri Nemzeti színház)
  • Friderika (MTV)
  • Mágnás Miska (MTV)
  • Montmartrei-i Ibolya (MTV)
  • Szabin nők elrablása (MTV)
  • Lili Bárónő (MTV)

Musicalek

[szerkesztés]
  • A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg)
  • A kölyök (Budapest, József Attila Színház)
  • Candide (Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
  • Chicago (Kaposvár Csiky Gergely rendezte, Színház-és Filmművészeti Főiskola)
  • Gipsy (József Attila Színház, Katona József Színház, Kecskemét)
  • Harmincéves vagyok Vígszínház
  • Hárman a padon (Budapest, Kamaraszínház)
  • Hegedűs a háztetőn (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
  • Kabaré (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
  • Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Vígszínház, Weimar, Eger,Erfurt, Dessau)
  • Kiss me Kate (Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
  • Koldusopera (Vígszínház, Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
  • La Mancha lovagja (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
  • Legénylakás (Subotica)
  • Macskafogó (Magyar Színház)
  • Mayflower (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
  • Mélyvíz (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
  • My fair Lady (Kaposvár, Csiky Gergely Színház, Klagenfurt, Budapest Nemzeti Színház)
  • Notre Dame-i toronyőr (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, Brucksaal
  • A Padlás (Vígszínház, Eger, Gárdonyi Géza Színház)
  • Pantaleone és a hölgyvendégek (Vígszínház)
  • Tom Jones (Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
  • Vedd könnyen szívi (Újszínház)
  • Zorba (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
  • Zöld Kakadu (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)

Zenés játékok

[szerkesztés]
  • Andersen (Magyar Színház)
  • Bubus (József Attila Színház)
  • Diótörő (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
  • Egy bolond százat csinál (Operettszínház)
  • Egy csók és más semmi (Vígszínház)
  • Fekete Péter (Nyiregyháza Móricz Zsigmond Színház)
  • Kabos show (Vidám Színpad)
  • Kaktusz virága (Székesfehérvár, Vörösmarty Színház)
  • Kaviár (József Attila Színház)
  • A kertész kutyája (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, Békéscsaba, Jókai Színház)
  • Keshani Ali (Szinház-és Filmművészeti Főiskola)
  • A kikapós patikárius (József Attila Színház)
  • Liliomfi (Agria Játékok)
  • Miss Amerika (Nyiregyháza, Móricz Zsigmond Színház)
  • Ne szóljatok bele (Szolnok Szigligeti Színház)
  • Oké Néro (Aquincum)
  • Pinokkió (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
  • Régi Nyár (Miskolc Nemzeti Színház)
  • Rinaldo Rinaldini (Szolnok Szigligeti Színház)
  • Szt. István krt. 14. (Vígszínház)
  • A szélhámos király (Békéscsaba Jókai Színház)
  • Új Zrínyiász (Gyula Várszínház)
  • Übü Király (Színház-és Filmművészeti Főiskola)
  • Villon és a többiek (József Attila Színház)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  2. ↑ a b Gesler György életinterjú. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  3. ↑ http://szfe.hu, SZFE-: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Gesler György (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  4. ↑ Gesler György; Gessler (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. október 30.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gesler_György&oldid=27377279”