Ugrás a tartalomhoz

Sütő András (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Sütő András (egyértelműsítő lap).
Sütő András
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született1927. június 17.[1][2][3]
Pusztakamarás
Elhunyt2006. szeptember 30. (79 évesen)[1][3]
Budapest[4]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiNagyenyedi Református Kollégium (1940–1945)
Kitüntetései
Halál okabőrrák
Írói pályafutása
Fontosabb műveiMezítlábas menyasszony
Anyám könnyű álmot ígér
Csillag a máglyán
Advent a Hargitán
Sütő András aláírása
Sütő András aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sütő András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Emlékháza Pusztakamaráson

Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Életpályája

[szerkesztés]

Mezőségi szegényparaszti családból származott, szülei Sütő András és Székely Berta voltak. 1940 őszétől a nagyenyedi református kollégium, majd 1945 januárjától kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.

1990. március 19-én a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, az RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. Saját kérésére Magyarországra szállították gyógykezelésre, 1990. március 20-án este érkezett meg katonai repülőgéppel Tökölre, ahonnan Budapestre vitték tovább.[6]

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Darabjait 1971 óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. A színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője Komor István volt.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Sírját kopjafa díszíti, melyre felvésve megtalálható pár, fontosabb művének a címe: Anyám könnyű álmot ígér, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Advent a Hargitán.[7]

Művei

[szerkesztés]

1989-ig

[szerkesztés]
  • Hajnali küzdelem; Állami, Bukarest, 1949
  • Egy képviselőnő levelei; Irodalmi és Művészeti, Bukarest 195?
  • Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
  • Anikónén' felébred. Novella; Írószövetség, Bukarest, 1950
  • Emberek indulnak. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1953
  • Az új bocskor. Elbeszélések; Ifjúsági, Bukarest, 1954
  • Októberi cseresznye. Elbeszélések; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955 (Kincses könyvtár)
  • Egy pakli dohány. Novellák és karcolatok; Szépirodalmi, Budapest, 1955
  • Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
  • Fecskeszárnyú szemöldök. Vidám játék; Nyomtatványok és Kiadványok Állami Kiadója, Bukarest, 1960
  • Tártkarú világ. Válogatott elbeszélések; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1959
  • A nyugalom bajnoka. Elbeszélés; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1959
  • Szerelem, ne siess! (színpadi játék), 1961
  • Az ismeretlen kérvényező; Ifjúsági, Bukarest, 1961
  • Fügedes a Paradicsomban; Nyomdaipari Vállalat, Marosvásárhely, 1965 (Népi Alkotások Tartományi Háza)
  • Félrejáró Salamon; 3. jav. kiad.; Irodalmi, Bukarest, 1967
  • Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
  • Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzetek; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Rigó és apostol. Úti tűnődések; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Misi, a csillagos homlokú; Dacia, Kolozsvár, 1972 (Tanulók könyvtára)
  • Pompás Gedeon. Vidám játék; Népi Alkotások és Műkedvelő Tömegmozgalom Irányító Központja, Csíkszereda, 1972 (Színpadi füzetek)
  • Istenek és falovacskák. Esszék, újabb úti tűnődések; Kriterion, Bukarest, 1973
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
  • Nyugtalan vizek. Válogatott írások; bevezette: Veress Dániel; Creangă, Bukarest, 1975 (Beszélő tükör)
  • Itt állok, másként nem tehetek... Két dráma / Egy lócsiszár virágvasárnapja. Dráma három felvonásban Heinrich von Kleist krónikája nyomán / Csillag a máglyán. Dráma három felvonásban; Kriterion, Bukarest, 1975
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán; Magvető, Budapest, 1976
  • Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
  • Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Jegyzetek hómezőn és porban; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Három dráma; Kriterion, Bukarest, 1978
  • Káin és Ábel / Sütő András Anyám könnyű álmot ígér c. regénye nyomán színpadra alkalmazta Szabó József; Magvető, Budapest, 1978
  • Nagyenyedi fügevirág. Esszék, tűnődések; Szépirodalmi, Budapest, 1978
  • Évek – hazajáró lelkek. Cikkek, naplójegyzetek, 1953–1978; Kriterion, Bukarest, 1980
  • A szuzai menyegző; Szépirodalmi, Budapest, 1981
  • Gyermekkorom tükörcserepei; válogatta, szerkesztette: Ablonczy László; Móra, Budapest, 1982
  • Perzsák; Kriterion, Bukarest, 1982
  • Az Idő markában. Esszék, naplójegyzetek; válogatta, sajtó alá rendezte: Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1984
  • Kalandozások Ihajcsuhajdiában. Mesejáték; ILK, Budapest, 1986
  • Sikaszói fenyőforgácsok. Cikkek, naplójegyzetek; válogatta, sajtó alá rendezte: Ablonczy László; ILK–Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Budapest, 1987
  • Advent a Hargitán. Három játék / Vidám sirató egy bolyongó porszemért / Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása / Advent a Hargitán; vers Weöres Sándor, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1987
  • Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
  • A lőtt lábú madár nyomában; Szépirodalmi, Budapest, 1988

1990–2006

[szerkesztés]
  • Omló egek alatt. Arcképvázlatok és tűnődések. Gyászőrségben; sajtó alá rendezte: Ablonczy László; Szépirodalmi–Kriterion, Budapest–Bukarest, 1990 (Sütő András munkái)
  • Naplójegyzetek. 1989. április 30–december 22.; szerkesztette: Marosi Barna, Cseke Gábor; Romániai Magyar Szó, Bukarest, 1990 (RMSZ zsebkönyvek)
  • Sárkány alszik veled. Beszélgetések könyve; válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1991 (Sütő András munkái)
  • Mese és reménység. Válogatott elbeszélések; válogatta, utószót írta: Pomogáts Béla; Madách–MVSZ–Kriterion, Bratislava–Budapest–Bucureşsti, 1991 (Magyarok világkönyvtára)
  • Szemet szóért. Dokumentumok – naplójegyzetek; Csokonai, Debrecen, 1993
  • Az élet és halál kapuiban; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1993
  • Csipkerózsika ébresztése. Arcképvázlatok, esszék, úti-tűnődések II.; válogatta, sajtó alá rendezte Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1993 (Sütő András munkái)
  • Heródes napjai. Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról, 1984–1987; Csokonai, Debrecen, 1994
  • Vadpávamenyegző. Igaz mesék, csodás történetek; Tellér, Budapest, 1994
  • Az utolsó köntös. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Budapest–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
  • Kék álhalál. Elbeszélések; válogatta, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Ablonczy László; Akadémiai, Budapest, 1997 (Sütő András munkái)
  • Napló; Helikon, Budapest, 1998 (Sütő András munkái)
  • Balkáni gerle; Helikon, Budapest, 1999 (Sütő András munkái)
  • Hargitai vadászkalandok. Igaz mesék, csodás történetek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998
  • Fülesek és fejszések között; Impress, Marosvásárhely, 1999
  • Fülesek és fejszések között. Naplójegyzetek 1987–1992; 2. javított kiadás; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001
  • Erdélyi változatlanságok. Esszék, cikkek, beszélgetések; jegyz. Cs. Nagy Ibolya; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2001
  • Kalandok könyve; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 (Sütő András munkái)
  • Erdélyország mit vétettem? Esszék, cikkek, beszélgetések, 1-2.; 2. bővített kiadás; Neptun, Csíkszereda, 2002 (Sütő András munkái)
  • Sütő András; válogatta szerkesztette, bevezetőt írta, jegyzetekkel ellátta: Bertha Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Létvégi hajrában. Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek; szerkesztette, jegyzetekkel ellátta: Ablonczy László, Cs. Nagy Ibolya; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006
  • Volt egyszer egy édesszájú medve; Cerkabella, Szentendre, 2006

2007–

[szerkesztés]
  • Sikaszói fenyőforgácsok. Cikkek, naplójegyzetek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2007
  • A készülődés éjszakái. Emlékek, beszélgetések, tanulmányok. Pusztakamarástól Marosvásárhelyig; szerkesztette: Ablonczy László; Helikon, Budapest, 2008 (Sütő András összes művei)
  • A máglya füstje; szerkesztette: Ablonczy László; Helikon, Budapest, 2008 (Sütő András összes művei)

Digitalizált művei

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 25., PIM70594
  5. ↑ http://bibliotecadeva.eu:82/periodice/flacara/1979/05/flacara_1979_05_22.pdf
  6. ↑ Farkas József orvos vezérőrnagy, MH és Túri Károly orvos vezérőrnagy, a MH főszemésze vizsgálatai alapján Sütő András a fején és bal szemén sérült, bal mellkasán elmozdulás nélküli bordarepedést, bal kezén pedig törés nélküli zúzódásokat szenvedett. (TV1 Híradó 2. és 3. kiadás, 1990. március 20.)
  7. ↑ Szabolcs, Molnár: Sütő András sírja (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2024. október 25. (Hozzáférés: 2024. október 25.)
  8. ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  9. ↑ PIM.hu
  10. ↑ Cetățeni de onoare. www.tirgumures.ro (2024. január 29.) (Hozzáférés: 2024. július 12.)

Források

[szerkesztés]
  • Kuszálik Péter: Purgatórium. Vitairat; Pro-Print, Csíkszereda, 2009 ISBN 978-973-8468-93-1
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1852–1853. o. ISBN 963-05-6807-1  
  • Sütő András Nemzeti Színház
  • Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 20.)
  • Görömbei András: Sütő András; Akadémiai, Budapest, 1986 (Kortársaink)
  • Sütő András irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia; Gáspárné Monostori Judit készülő bibliográfiájának felhasználásával összeáll. és kieg. Fegó Lajos; Állami Gorkij Könyvtár–Baranya Megyei Könyvtár, Budapest–Pécs, 1987
  • Péter Orsolya: Csillagok a máglyán. Sütő-drámák elemzése; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 (Irodalmi zsebkönyvek)
  • Bertha Zoltán: Sütő András; Kalligram, Pozsony, 1995 (Tegnap és ma)
  • Lázok János: Sütő András drámatrilógiája; Custos–Mentor, Marosvásárhely, 1997
  • Ablonczy László: Nehéz álom. Sütő András 70 éve; Codex Print, Budapest, 1999 (Nemzeti könyvtár)
  • Ablonczy László: Nehéz álom. Sütő András 75 éve; 2. javított, bővített kiadás; Codex Print, Budapest, 2002
  • Sütő András 75 éves; szerkesztette: Káli Király István; Mentor, Marosvásárhely, 2002
  • Sütő András; válogatta, szerkesztette, bevezetőt írta, jegyzetekkel ellátta: Bertha Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Tanulmányok Sütő Andrásról; szerkesztette: Görömbei András; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002
  • Görömbei András: Sütő András; 2. bővített kiadás; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007 (Csokonai könyvtár)
  • Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András; válogatta, szerkesztette: Görömbei András; Nap, Budapest, 2007 (In memoriam)
  • Nyolcvan nyugtalan esztendő. Születésnapi megemlékezés Sütő Andrásról Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson 2007 júniusában; összeáll., előszó Székely Ferenc; Mentor, Marosvásárhely, 2008
  • Bartis Imre: "Az igazság ismérve az, hogy igaz". Etika és nemzeti identitás Sütő András "Anyám könnyű álmot ígér" című művében és annak recepciójában; University of Jyväskylä, Jyväskylä, 2008 (Jyväskylä studies in humanities)
  • Sütő András életműve. Annotált bibliográfia; összeáll. Kuszálik Péter; OSZK–Pro-Print, Budapest–Csíkszereda, 2009
  • Sütő András világa; szerkesztette: Karádi Ilona; Officina, Budapest, 2010
  • (M)ilyen gazdagok vagyunk(?), Sütő András műhelykonferencia. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, a Magyar Művészeti kar szervezésében tartott konferencia előadásai. Marosvásárhely, 2014. október 29-30.; szerkesztette: Lázok János; Polis–UArtPress, Kolozsvár–Marosvásárhely, 2015
  • Jégtörő írók. Tamási Áron- és Sütő András-emlékkonferencia. 2016. szeptember 20.; szerk. Ablonczy László; MMA, Bp., 2017 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
  • Kuszálik Péter: Purgatórium. Vitairat az írói megalkuvásról; 2. bőv. kiad.; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sütő_András_(író)&oldid=27613542”