Ugrás a tartalomhoz

Spiró György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Spira György.
Spiró György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1946. április 4. (78 éves)[1]
Budapest[2][3]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek:
Spiró Zoltán
Spiró Fanni
SzüleiSpiró Miklós
Kelemen Klára
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1965–1970)
Kitüntetései
Spiró György aláírása
Spiró György aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiró György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.[4]

Életpályája

[szerkesztés]
Az 1986-os Körkép antológiában megjelent portréja (Csigó László felvétele)

Édesapja Spiró Miklós mérnök (?–1973),[5][6] édesanyja Kelemen Klára (?–2003) színésznő volt.[4][7][8] Apai ágon távoli unokabátyja a híres munkácsi csodarabbi, Spira Lázár.[9] Anyai ágon rokona Edith Stein.[10]

Az Újpesti rakpart 8. számú házában lakott 1976-ig. Itt járt iskolába a Sziget (mai Radnóti) utcában. A Váci úti Bolyai Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, ahol a magyar-latin szakos tanár – egyben osztályfőnök – elemzésének is köszönhetően már akkor elhatározta, hogy drámaíró lesz.[11] Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerb-horvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikai újságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1965–1969 között sok időt töltött Belgrádban, ahol ekkor édesapja dolgozott.[10]

1971-től 1978-ig a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa.

1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt.[12][13]

Tagja a Magyar PEN Clubnak, 1975-től 1998-ig a Magyar Írószövetség tagja, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2008-tól nyugdíjas.[4]

Nős, gyermekei: Zoltán (1987) és Fanni (1991).[14]

A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből a Krétakör Színház (Árpádház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is.

Viták megítéléséről

[szerkesztés]

2009-ben vitát váltott ki 1984-es, Jönnek című verse.[15][16] 2015-ben a Kuruc.info radikális weblap közölte a fenti verset, felháborodásának adva hangot Spiró munkásságával kapcsolatban.[17]

Mások azt vetették szemére, hogy meghonosította a mocskos, trágár beszédet a magyar színpadokon, elsősorban 1989-ben bemutatott Csirkefej című drámájával.[18] Ezen túl trágár szavak tömkelegével van tele több más műve is, mint például a Koccanás.[19]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • 1974 – Kerengő (regény) Szépirodalmi ; (2012, Magvető)
  • 1977 – História (versek); Szépirodalmi, Budapest, 1977
  • 1981 – Az ikszek (regény) Szépirodalmi; (2005, Magvető)
  • 1981 – Miroslav Krleža; Gondolat, Budapest, 1981 (monográfia)
  • 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) Magvető
  • 1985 – Magániktató (tanulmányok, drámák); Szépirodalmi, Budapest, 1985
  • 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) Magvető
  • Márton László: Kínkastély. Nézőjáték. Spiró György Az Ikszek című regénye nyomán; in: Lepkék a kalapon. Három dráma; Magvető, Budapest, 1987
  • 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések); Szépirodalmi, Budapest, 1987
  • 1987 – Csirkefej. Darabok (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) Magvető
  • 1990 – A jövevény. Regény; Európa
  • 1992 – Kanásztánc. Válogatott esszék, vallomások, publicisztikák; Ab Ovo, Budapest, 1992
  • 1994 – T-boy. Rémnovellák; Ab Ovo, Budapest, 1994
  • 1997 – Mohózat. Drámák (Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpádház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett); Helikon, Budapest, 1997
  • 1997 – Shakespeare szerepösszevonásai (tanulmány); Európa, Budapest, 1997 (Mérleg)
  • 2000 – Álmodtam neked. Régi és új novellák; Scolar, Budapest, 2000
  • Amíg játszol. Beszélgetés Spiró Györggyel, 1998/99.; riporter Jámbor Judit; Scolar, Budapest, 2000
  • 2001 – A Jégmadár (regény) Ab Ovo
  • 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés); Ab Ovo, Budapest, 2002
  • 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett); Scolar, Budapest, 2003
  • Mit ír az ember, ha magyar. Esszék, 1994–2003; Ab Ovo, Budapest, 2003
  • 2004 – Koccanás (komédia); Scolar, Budapest, 2004
  • 2005 – Fogság[20] (regény, ISBN 9631424308) Magvető (lásd itt) (és itt)
  • 2006 – Spiró György Fogság. Széljegyzetek; Magvető (Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából; tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket); összeállította: Dávid Anna; Magvető, Budapest, 2006
  • 2007 – Messiások. A jövevény ISBN 9789631425529, Magvető
  • 2008 – Drámák; Scolar, Budapest, 2008–
    • 1. Átiratok 1. / Jeruzsálem pusztulása / Czillei és a Hunyadiak / Szilveszter; 2008
    • 2. Átiratok 2. / Optimista komédia / Švejk / Mario és a varázsló; 2009
    • 3. Az imposztor / Csirkefej / Kvartett; 2009
    • 4. Vircsaft / Honderű / Szappanopera / Prah; 2010
    • 5. A békecsászár / Árpád-ház / Príma környék; 2012
    • 6. Helló, doktor Mengele! / Elsötétítés; 2015
  • 2009 – Feleségverseny. Regény ISBN 9789631427219 Magvető
  • 2010 – Tavaszi Tárlat. Regény ISBN 9789631428414 Magvető
  • Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. Három beszélgetés; Magvető, Budapest, 2010
  • 2011 – Kémjelentés (novellák) ISBN 9789631428674 Magvető
  • 2012 – Magtár. Cikkek, tanulmányok, 2004-2012; Magvető, Budapest, 2012 ISBN 9789631430080
  • 2013 – Álmodtam neked (Régi és új novellák) ISBN 9789632440132 Magvető
  • 2015 – Diavolina. Regény ISBN 9789631432497 Magvető
  • 2016 – Válogatott esszék 1979–2016 ISBN 9789631433784 Magvető
  • 2017 – Kőbéka. Mesély (regény) ISBN 9789631435191 Magvető
  • Egyéni javaslat. Humoreszkek; Magvető, Budapest, 2019
  • Széljegy. Drámák, dramolettek, hangjátékok; Scolar, Budapest, 2019
  • Malaccal teljes éveink. Esszék; Magvető, Budapest, 2020
  • Sajnálatos események. Két tragédia közjátékkal Kádárról / Főtitkárok / Brioni közjáték; Scolar, Budapest, 2020
  • Mikor szabad ölni? Esszék; Magvető, Budapest, 2021

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  3. ↑ Goodreads (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. szeptember 23.)
  4. ↑ a b c Spiró György | Petőfi Irodalmi Múzeum (magyar nyelven). pim.hu. (Hozzáférés: 2018. január 29.)
  5. ↑ Ipargazdaság, 1973 (25. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  6. ↑ [Munkásököl, vasököl https://epa.oszk.hu/03100/03134/00044/pdf/EPA03134_2000_2020_05_35-51.pdf]. (Hozzáférés: 2024. május 16.)
  7. ↑ Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  8. ↑ Népszabadság, 2003. szeptember (61. évfolyam, 203-228. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  9. ↑ György, Spiró: Spiró György: Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  10. ↑ a b Tűréshatár (2024. szeptember 16., hétfő 19:00). (Hozzáférés: 2024. november 22.)
  11. ↑ Díszpolgárok 2009 (hu-HU nyelven). Budapest13. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  12. ↑ A Délmagyarország híradása, 2016. febr. 2.. [2016. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  13. ↑ Társulat – Szegedi Nemzeti Színház (magyar nyelven). szinhaz.szeged.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
  14. ↑ Életrajz - Írólap | Spiró György. spiro.irolap.hu. [2018. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 29.)
  15. ↑ Magyar Hírlap: Spiró György, a magyar tétel: Jönnek… Archiválva 2014. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2009. május 5.
  16. ↑ Népszabadság: Spiró György mint érettségi tétel, 2009. május 9.
  17. ↑ https://kuruc.info/r/26/149601/
  18. ↑ https://szinhaz.hu/2005/09/30/tragar_szavak_a_szinpadon
  19. ↑ https://konyvtar.dia.hu/xhtml/spiro_gyorgy/Spiro_Gyorgy-Koccanas.xhtml
  20. ↑ A Magyar Hírlap a hónap könyvének választotta Spiró György fogság c. regényét 2005 májusában. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  21. ↑ Spiró kapja a győri Könyvszalon alkotói díját, index.hu/MTI, 2006. október 4.
  22. ↑ Spiró György kapta a Visegrádi-díjat, hvg.hu, 2009. május 29.
  23. ↑ Díszpolgárok 2009, Budapest13.hu
  24. ↑ 2010 Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj, Cseppek.hu, 2010. december 7.
  25. ↑ Spiró Györgyé a legjobb új magyar dráma díja. www.ma.hu (2015. október 11.) (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  26. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Csákányi Eszter, Spiró György és Tarr Béla az idei Hazám-díjasok között (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. november 5. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  27. ↑ Garaczi László és Spiró György kapta a Kortárs Magyar Dráma-díjat (magyar nyelven). Színház.org, 2021. szeptember 23. [2021. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spiró_György&oldid=27637959”