Komor István
Komor István | |
Született | Klauber István 1926. október 24. Baja |
Elhunyt | 1974. szeptember 4. (47 évesen)[1] Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949) |
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1966) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Komor István témájú médiaállományokat. | |
Komor István, Klauber István (Baja, 1926. október 24. – Szeged,[2] 1974. szeptember 4.) Jászai Mari-díjas magyar rendező, színházigazgató.
Életút
[szerkesztés]Apja Klauber Lajos (1883–1941)[3] bankigazgató, a bajai hitközség alelnöke,[4] anyja Klein Janka (1891–1957) volt. A Ciszterci Rend Bajai III. Béla Gimnáziumában érettségizett, 1944-ben a németek elhurcolták. 1945-ben tért haza. Beiratkozott a bölcsészkarra és a Színművészeti Főiskolára is. Előbbin művészettörténetet tanult és Lukács György előadásait hallgatta. A színművészetin Hont Ferenc volt a tanára, aki azonban eltanácsolta onnan, de segédrendezőként foglalkoztatta az Ifjúsági Színházban.[5]
1949-ben Debrecenben kapott főrendezői szerződést, ahol – két és fél hónap alatt – öt bemutatót prezentált. 1951-ben hasonló státuszban Szegedre igazolt. Két szezon után távozott, éves váltással a Petőfi Színházban, Miskolcon, Kecskeméten, Győrben dolgozott. Ezután tizenkét évig ismét szegedi szerződés következett. Néhány évig a teátrum főrendezője volt. 1964-ben azonban lemondott. Ennek oka, Sartre: Altona foglyai című művének ősbemutatója miatt kialakult konfliktus volt. Újabb feszült helyzet után, 1969-ben a szétesőben lévő kaposvári társulathoz szerződött főrendezőnek. 1971-ben igazgatói megbízást kapott. Nevéhez fűződik a társulat összekovácsolása, a későbbiekben Kaposvár jelenségként aposztrofált korszak megalapozása.
Kaposvári ténykedésének egyik jelentős állomása, Sütő András: Pompás Gedeonjának ősbemutatója, amely színháztörténeti esemény is volt. A szerző darabját ekkor (1971. november 19.) játszották először az anyaországban.
Korai halála megakadályozta abban, hogy az országos és nemzetközi hírnévre szert tett társulat sikereinek részese lehessen.
Két előadásban – epizódszerepben – színészként is találkozhatunk nevével.
A kaposvári színház emlékét, az 1975-ben alapított Komor István-emlékgyűrűvel őrzi.
Szülővárosában, a Szegedi úti izraelita temetőben nyugszik.[6]
Rendezései
[szerkesztés]Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1963)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Death registry (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 9.)
- ↑ A pontosítás forrása a vitalapon található. Az adatközlő: Komor Katalin
- ↑ Klauber Lajos halotti bejegyzése a bajai polgári halotti akv. 147/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
- ↑ Mult és Jövő, 1935 (25. évfolyam)
- ↑ Egyes források, hibásan főiskolát végzettként jegyzik. Ezt cáfolja A százéves színésziskola című könyv, amelyben a végzett hallgatók között neve nem található.
- ↑ Új Élet, 1974. október 1. (29. évfolyam, 19. szám)
- ↑ Átdolgozók: Örkény István és Gyárfás Miklós.
- ↑ 1978- Győri Nemzeti Színház
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. http://mekoszkhu/02100/02139/html/sz13/509html. o. ISBN 963-05-6635-4
- Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
- Színházi adattár szinhaziadattar.hu Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7 )
- Sándor János: Százados színházi krónika. Szegedi Színházi és Színészeti Kataszter . (Ariadne Press Bt. 1998) ISBN 963-85887-1-3
- A Kaposvári Csiky Gergely Színház internetes archívuma
- Emlékezés