Ugrás a tartalomhoz

Gáspár Margit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáspár Margit
Született1905. augusztus 1.[1][2][3]
Budapest
Elhunyt1994. augusztus 29. (89 évesen)[1][2]
Budapest[4]
ÁlneveGáspár Miklós, Gáspár Gitta, Boni Gáspár Gitta
Állampolgársága
HázastársaSzűcs László (1947–1976)
ÉlettársaSzűcs László (1936–1947)
Foglalkozása
KitüntetéseiKossuth-díj (1951)
SírhelyeFarkasréti temető (618 ("CC")-611)[6]
Sablon • Wikidata • Segítség

Gáspár Margit (írói álnevei 1924–1945 közöttː Gáspár Miklós, Gáspár Gitta és Boni Gáspár Gitta) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1994. augusztus 29.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színigazgató.

Élete

[szerkesztés]

Zsidó családban született. Apja Gáspár Artúr (1875–1943) belügyminisztériumi tanácsos, majd 1918-ban külügyi államtitkár volt. Az őszirózsás forradalom alatti szerepvállalásért 1920-ban nyugdíjazták, s haláláig az Angol–Magyar Bank egyik aligazgatójaként dolgozott.[7] Anyja Márkus Emma (1882–1948) volt.[8] Nagybátyjai Márkus Miksa (1868–1944) író, újságíró, Márkus Dezső (1869–1948) karmester, színigazgató és Márkus Géza (1871–1912) építész.

Tizenhárom évesen az Érdekes Újságban jelent meg elbeszélése, később már újságíróként a Pesti Hírlapnál dolgozott. Első férje Mario Boni olasz gróf volt, akivel 1926. szeptember 11-én Budapesten kötött házasságot; de mellette szeretőt is tartott, Filippo Tommaso Marinetti olasz futurista személyében. Miatta lépett be az Olaszországban élő külföldiek fasiszta szervezetébe. Mivel rájött, hogy nőként nem tud megfelelően érvényesülni, 1945-ig Gáspár Miklós néven jelentek meg írásai. A második világháború után belépett a kommunista pártba, majd Vas Zoltán beszerzési kormánybiztos sajtófőnöke lett. 1946-ban a Városi Színház, 1947–1948-ban a Magyar Színház művészeti vezetője, 1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt.

Nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása. 1948–1954 között a Színművészeti Főiskola operett tanszakát vezette. Színdarabjaiban a társadalmi problémák felvetése mellett a szórakoztató hangvétel is helyet kap. Hamletnek nincs igaza c. darabjában a személyi kultusz problémáit vetette fel. Drámái mellett tv-játékokat és hangjátékokat is írt. Jelentősek William Somerset Maugham és Luigi Pirandello fordításai.

Második férje Szűcs László dramaturg volt.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Felszabadulási Emlékérem; Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950)
  • A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950)
  • Kossuth-díj (1951)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1954)
  • Für ausgezeichnete Leistungen (1957)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970)
  • Szocialista Magyarországért (1980)
  • A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1985)
  • Pro Urbe Budapest díj (1989)

Művei

[szerkesztés]
  • Utazás a napsütés felé [Gáspár Miklós néven]; Légrády, Budapest, 1924
  • Csiky Gergely és a franciák. G. Csiky auteur dramatique hongrois et ses modèles français; Városi és Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen, 1928 (Francia irodalmi és nyelvtudományi dolgozatok a debreceni egyetem Francia szemináriumából, 2.)
  • Rendkívüli kiadás (1933)
  • Mindennek van ára (1936)
  • Tűzvarázs (1937)
  • Cézár hitvese. Regény [Gáspár Miklós néven]; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Új Idők könyvtára, 16.)
  • Új isten Thébában. Színmű (1946)
  • Az operett; Népszava, Bp., 1949 (Kultúriskola, 5.)
  • Égiháború (1960)
  • Hamletnek nincs igaza. Színmű; Gondolat, Bp., 1963
  • A múzsák neveletlen gyermeke. A könnyűzenés színpad kétezer éve; Zeneműkiadó, Bp., 1963
  • Ha elmondod, letagadom! Szatirikus játék; utószó Siklós Olga; Népművelési és Propaganda Intézet, Bp., 1967 (Színjátszók kiskönyvtára, 83.)
  • Isteni szikra. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1974
  • Harlekin keresztlánya. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1978
  • A Fekete Császár. Fantasztikus regény (majdnem olyan fantasztikus, mint a valóság); Szépirodalmi, Bp., 1983
  • Láthatatlan királyság. Egy szerelem története; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Rab Ráby. Dráma két részben. Jókai Mór regény-részleteinek és Ráby Mátyás önéletrajzának felhasználásával írta Gáspár Margit; József Attila Színház, Bp., 1988
  • Színpad és vérpad. Regény; Szabad Tér, Bp., 1989

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Suzanne Lenglen: Sport és szerelem (1928)
  • Gösta Segercrantz: A Riviera csodadoktora (1928)
  • Max Brand: Hajtóvadászat (1929)
  • Max Brand: Ki lesz a hetedik? (1929)
  • Max Brand: A vörös sólyom (1929)
  • Nino Salvaneschi: Az éjszaka virága (1929)
  • Pina Ballario: A felhők asszonya (1930)
  • Rosita Forbers: Szemet szemért! (1930)
  • Guido Milanesi: A fáraók leánya (1930)
  • F. R. Nord: Világszép Nafuhsa (1930)
  • Anna V. Gentile: Dacos szerelem (1931)
  • Frank Heller: … és vigy minket a kísértésbe! (1931)
  • A. Augosto Monti: Tarigo a kalandok hőse (1931)
  • Flavia Steno: A tenger kísértete (1931)
  • Alessandro Varaldo: A láthatatlan szövetséges (1931)
  • Willy Dias: A legtisztább szerelem (1932)
  • Arnaldo Fraccaroli: Amerikai lányok (1932)
  • René Jeanne–Pierre Mariel: A kísértethajó (1932)
  • Roberto Mandel: A csillagok pilótái (1932)
  • Jean Martet: A hómezők virága (1932)
  • Pitigrilli: A 18 karátos szűz (1932)
  • Flavia Steno: A végzetes talizmán (1932)
  • Alessandro Varaldo: A piros cipő (1932)
  • Hedwig Courths-Mahler: Szerelem… hazugság? (1933)
  • Willy Dias: Kivívott szerelem (1933)
  • Irmgard Keun: A műselyemlány (1933)
  • Emilio de Martino: Száguldó szerelem (1933)
  • Guido Milanesi: Az őserdő titka (1933)
  • Pitigrilli: Kokain (1933)
  • Pitigrilli: Út a szerelemhez (1933)
  • Gino Rocca: Az orkán (1933)
  • Max Brand: A gyáva hős (1934)
  • Max Brand: Óriások párbaja (1934)
  • Neera: Beteljesült álom (1934)
  • Pitigrilli: Csak a szerelem? (1934)
  • M. Ring: Mindhalálig (1934)
  • Riccardo Bacchelli: Szenvedélyes házasság (1935)
  • Cecil Barr: Zsuzsi félre lép (1935)
  • Max Brand: Két világ száműzöttje (1935)
  • George Goodchild: A fáraó átka (1935)
  • M. Ring: A boldogság árnya (1935)
  • Max Brand: A bosszúálló (1936)
  • Max Brand: Vér nem válik vízzé (1936)
  • Max Brand: Vérbosszú (1936)
  • Frank King: Izgalmak szigete (1936)
  • Giovanni Papini: Dante (1936)
  • Pirandello legszebb novellái (1936)
  • Pitigrilli: Görbe utakon (1936)
  • Clement Yore: A végzetes arany (1936)
  • Max Brand: A láthatatlan diktátor (1937)
  • Max Brand: Saskirály (1937)
  • Max Brand: A szerelmes revolverhős (1937)
  • Max Brand: A vidám Jack (1937)
  • Mas Brand: Villám Jim (1937)
  • Johnston McCulley: A vörös bohóc (1937)
  • William Somerset Maugham: Örök szolgaság (1937)
  • Pitigrilli: Szőke végzet (1937)
  • Max Brand: A bizalmi ember (1938)
  • Max Brand: Gavallér revolverhősök (1938)
  • Max Brand: Vér és arany (1938)
  • G. B. Rodney: Egy revolvernélküli fiú (1938)
  • Charles Plisnier: Három házasság (1938)
  • Max Brand: Revolverek zenéje (1939)
  • Max Brand: A keményöklű cowboy (1940)
  • Max Brand: Márványarc (1940)
  • Edmondo De Amicis: Szív (1941)
  • Hans Fallada: Nem szerelmi házasság (1941)
  • Katrin Holland: Egyedül… mindörökké! (1941)
  • Orio Vergani: Tavaszi látomás (1941)
  • Katrin Holland: Carlotta Torresani (1942)
  • Katrin Holland: … és újra kezdődik az élet (1942)
  • Bernhard Kellermann: Georg Wendlandt három asszonya (1942)
  • Norah Lofts: Virágzik, mint a rózsa (1942)
  • François Mauriac: A farizeus (1942)
  • Charles Alden Seltzer: Az arizonai nábob (1942)
  • Katrin Holland: Helene (1943)
  • Charles Plisnier: Az Annequin család I-IV. (1943-1944)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Margit Gáspár, 441527
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  5. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  6. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. augusztus 31.
  7. ↑ Sárközy Péter (2017). „Budapesti kaland: Marinetti és a Csárdáskirálynő” (Magyarország) 30 (3), 58–59. o. (Hozzáférés: 2022. február 4.)  
  8. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 810/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
  • Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gáspár_Margit&oldid=27418697”